A Szabad Európa Rádió betekintést nyert abba az európai hírszerző ügynökségek által összeállított titkos dokumentumba, amelyik azt elemzi, hogy milyen intézkedésekre készül Aleksandar Vučić köztársasági elnök Oroszország tekintetében. Az elemzés szerint a szerb államfő az eddigi, a Nyugat és a Kelet közötti egyensúlyozásra támaszkodó politikát óhajtja folytatni, azaz minden lehetséges eszközzel megpróbálja elodázni az Oroszországgal való „szakítást”, és ezzel párhuzamosan megpróbálja fenntartani a jó kapcsolatokat a nyugati országokkal. A dokumentumon több európai uniós tagállam hírszerző ügynöksége dolgozott és az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) számára állították össze, tájékoztatott a Szabad Európa Rádió.
Habár a múlt heti elnöki hivatalba lépési ceremónia alkalmával Vučić azt mondta, hogy a köztársasági kormány következő összetétele legkésőbb július végéig megalakul, az európai hírszerzés szerint az államfő megpróbálja minél tovább elodázni a kormányalakítást, azaz továbbra is ez lesz a kibúvó számára. Vučić feltehetőleg a kis lépések politikáját folytatja majd a jövőben, szintén azzal a céllal, hogy minél tovább késleltesse az Oroszországgal való teljes körű szakítást, míg a majdani, esetleges külpolitikai irányváltást gazdasági és politikai kiváltságok megszerzésére próbálja kihasználni. Az is valószínű, hogy Vučić másik kibúvója az oroszbarát, erősen jobboldali ellenzék lesz. Vučićnak megfelel, hogy ezúttal ezek a politikai tömörülések is átlépték a választási küszöböt, hiszen ő maga így visszafogott politikusnak tűnik. Éppen ezért a Dveri, a Szerbiai Demokrata Párt és az Eskütevők Szerb Pártja az SZHP anyagi és logisztikai támogatását élvezik, teszik hozzá. A dokumentumban Dragan Đilassal, a Szabadság és Igazságosság Pártjának a vezetőjével is foglalkoznak, megállapítván, hogy a politikus feltehetőleg trójai faló, akinek az a feladata, hogy bomlassza az ellenzék egységét. Több jel is arra utal, hogy Vučić és Đilas együttműködik a kulisszák mögött, állapítják meg.
Amennyiben Szerbia a jövőben a Nyugat felé fordulna, ebben kulcsszerepe lenne a Szerb Pravoszláv Egyháznak, vélik az elemzők, és hozzáteszik, hogy Porfirije pátriárka fontos szerepet kaphat a nyugatbarát politika társadalmi elfogadtatásában. A Szerb Pravoszláv Egyház számára elkülönített bőkezű állami támogatás hozzájárulhat ahhoz, hogy Porfirije pátriárka meggyőzze a nyugatbarát politika szükségszerűségéről a papságot, teszik hozzá.
Az állítólagos hírszerzői elemzés elsősorban az úgynevezett demokratikus ellenzék érdeklődését keltette fel, Sanda Rašković Ivić, a Vuk Jeremić vezette Néppárt alelnöke a dokumentummal kapcsolatos tények ismertetését sürgeti, elsősorban annak vonatkozásában, hogy Đilas valóban együttműködik-e Vučićtyal.
– Meg kellene tudnunk, hogy az említett dokumentum hitelt érdemlő-e. Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke még nemrégiben is azt mondta, hogy a párt nem működik együtt a Szerb Haladó Párttal. Đilas Vučićtyal való találkozója káros volt az ellenzéken belüli egység és a szavazók bizalmának a szempontjából. A Néppárt azokkal működik együtt, akik bizonyítottan nem működnek együtt az SZHP-vel – fejtette ki a Nova S tv-nek nyilatkozva Rašković Ivić.
Az Oroszországgal szembeni szankciók témájához kapcsolódóan a politikus közölte, hogy erről a Szerbiai Képviselőháznak kellene döntenie, miután az államvezetés ismertette a szankciók elrendelésének, illetve el nem rendelésének az összes következményét. Egyébként Rašković Ivić nem hiszi, hogy a kormány következő összetétele július végéig megalakul, szerinte szeptember előtt ez szinte esélytelen.
A Szabadság és Igazságosság Pártja a dokumentum kapcsán Josep Borrell-hez, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez fordult, választ várva a kérdésre, hogy hitelt érdemlő-e az elemzés, erősítette meg a NewsMax Adria-nak DušanNikezić, a párt képviselője, aki a folytatásban cáfolta az állítást, hogy Đilas, vagy a párt trójai faló lenne.
Egy szavazóhelyen még nem fejeződött be Ahhoz, hogy a Szerbiai Képviselőház megválassza a köztársasági kormány következő összetételét, először a parlamentnek kell megtartania alakuló ülését, ehhez viszont be kell fejeződnie a parlamenti választás folyamatának és a Köztársasági Választási Bizottságnak (RIK) ki kell hirdetnie a választás végeredményét. Ugyanakkor a bujanováci Veliki Trnovacon egy szavazóhelyen továbbra sem fejeződött be a választás folyamata. Itt április 28-án ismételték meg először a szavazást, majd május 27-én másodszor. A völgy albánjai koalíció a második ismétlést követően panaszt nyújtott be a bujanováci választási bizottságnak, a szavazás megsemmisítését indítványozva, a testület viszont elutasította a beadványt. A kisebbségi választási koalíció június 2-án megerősítette, hogy a RIK-hez, a helyi választási bizottsághoz képest másodfokú szervhez, fordul jogorvoslattal. |