Zajlanak a tárgyalások a szerbiai szabadúszók képviselői és a kormány által kijelölt munkacsoport tagjai között annak érdekében, hogy az év végére megszülessen egy régóta magára várató törvény, melynek alapján az állam megadóztathatná a freelancereket, a külföldi cégeknek otthonról dolgozó szerb polgárok pedig kikerülnének a szürke zónából és bizonyos jogokat, egészségügyi ellátást, bejelentett státust kapnának. A legutóbbi tárgyalást követően a szabadúszók képviselői közölték, a kormány javaslatai továbbra is elfogadhatatlanok, mert a szektor egyes tagjai továbbra is többet adóznának, mint az egyszerű hazai foglalkoztatottak.
Tavaly meglehetősen zajos tiltakozásokat követően vették kezdetüket a tárgyalások: a kormány előbb azt akarta, hogy minden szabadúszó adózzon, ráadásul öt évre visszamenőleg is fizesse ki az elmaradt terheket. Az internetes dolgozók hamarosan tüntetésekbe kezdtek, s végül megállapodásra jutottak a kormánnyal, miszerint 2022 végéig nem kell semmilyen adót fizetnie annak az internetes foglalkoztatottnak, akinek az éves jövedelme alacsonyabb 6533, havi 544 eurónál. Ezer euróig az adóterhek a bér mintegy 12 százalékát teszik ki, míg ezer és kétezer között annak 16,9, kétezer felett annak 20 százalékát. Visszamenőleg nincsenek semmilyen kötelezettségeik azoknak, akik az említett minimális összegnél alacsonyabb fizetségben részesültek havonta, azok esetében pedig, akik magasabb bérezést kaptak, 120 havi részletre osztották fel az elmaradást, kamatmentesen törleszthetnek. Mindez akkor érvényes, ha az adóhivatal magától rájön, ki a freelancer: nem kötelesek bejelenteni az adót, a hatóságnak hivatalból kell megállapítania és postáznia a végzést, amennyiben a bankszámlák ellenőrzése során ráismer efféle tevékenységre.
Az internetes munkavégzők egyesületénél most a tárgyalások elakadásáról számoltak be, nem tudnak megállapodni a kormánnyal abban sem, milyen védelmet garantál majd számukra az állam, amennyiben a külföldi munkaadó hirtelen megszakítja a szerződésüket, vagy nem utalja át a fizetséget az elvégzett munkáért, ezenfelül mások az elképzelések a betegszabadságok és éves szabadságok használata terén is. Mindemellett az államnak az felelne meg legjobban, ha a szabadúszók céget alapítanának, amire többségük egyszerűen nem hajlandó. Nem fizetődik ki, vallják, hiszen olyan munkát végeznek, amelyért cserébe gyakran nem havi szinten jár a fizetés, hanem a megvalósított eredmények alapján számol a munkáltató cég. Ismét azok lennének veszélyben, akik a legkevesebb pénzt kapják, érvelnek, hiszen az 500 euró alatti összeggel rendelkezőknek nem éri meg havonta a különféle cégvezetési költségekre elkölteni 150 eurót.
A megoldás még meglehetősen távolinak tűnik, hangsúlyozták a szabadúszók képviselői, de a különféle modellek megvitatása szerintük mégis eredményre vezet majd, ha nem is az év végéig, a jövő év folyamán mindenképp. Több mint százezer szabadúszó dolgozik külföldi cégnek Szerbiában, fontos tehát, hogy senkinek a jogai ne sérüljenek, s olyan átfogó, jó törvény szülessen, amely kitér a meglehetősen tarka ágazat minden lehetséges jogi buktatójára. Az internetes dolgozók egyesületénél azt az elvet követik, hogy amennyit az állam nyújt számukra, olyan mértékben kívánnak maguk részt venni az állam jövedelmének növelésében.
Tamara Petrović, az említett egyesület vezetője, a vegyes munkacsoport tagja közölte, az előrelépések között van a szerb kormány flexibilitása annak meghatározása kapcsán, ki számít valóban szabadúszónak, s ki nem. Nem ragaszkodik majd az állam hivatalos szerződésekhez ennek a státusnak az elismerése érdekében, alapul veszik a „szabadabb formájú” megállapodásokat, e-maileket is. A freelancerek, másfelől, ragaszkodnak hozzá, hogy a munkavédelmi rendszerbe teljes mértékben kapcsolják be őket, vagyis legyen joguk a felügyelőségekhez fordulni, támogatást szerezni, amennyiben jogaik sérülnének a munkaadó miatt. A cél továbbra is az: 2023 elején életbe lépjen az új törvény.
