Az Amerikai Egyesült Államok nyomásának engedve ideiglenes megoldást talált a koszovói kormány a vasárnap elharapódzott észak-koszovói szerb tiltakozásokra és útzárlatokra. Jeffrey Hovenier, az USA pristinai nagykövete azt kérte a koszovói vezetőség tagjaitól, hogy egy hónappal, azaz szeptember elsejére halassza el új döntésének alkalmazását, melynek értelmében nem ismeri el a továbbiakban a szerbiai iratokat. Mint ismeretes, Albin Kurti koszovói kormányfő korábban bejelentette, a továbbiakban nem fogadják el Koszovóban a szerbiai személyi igazolványokat, így azok, akik ilyen dokumentummal kívánják átlépni a határt, a helyszínen egy ideiglenes okmányt kapnak, s ez jogosítja majd fel őket a Koszovóban tartózkodásra, és az intézményekben is ezzel igazolhatják kilétüket. A koszovói városok nevét tartalmazó szerbiai rendszámtáblákat sem ismerik el, így a PR, KM, PZ, GL, UR, PE és ĐA jelzésű táblákkal majd októbertől nem lehet közlekedni a déli tartomány területén, át lehet azonban cserélni valamennyit koszovói köztársasági jelzésű táblákra eddig az időpontig. Aki ezt nem teszi meg, gépkocsija elkobzását kockáztatja, hangzott a fenyegetés, mely kiváltotta Belgrádnak és az észak-koszovói szerbségnek a heves reakcióit is.
Vasárnap barikádokat emeltek az ottani szerbek a fontos útvonalakra és tiltakoztak a személyes okiratok el nem ismerésének döntése ellen. Kurti hétfőn, az amerikai nagykövettel folytatott egyeztetéseket követően, kiemelte, hogy a kormány eleget tett a nemzetközi partnerek kérésének, így szeptemberre halasztotta az új eljárásnak a bevezetését. Pristina továbbra is arra hivatkozik, hogy a brüsszeli megállapodással összhangban van egy ilyen intézkedés, mert a korábbi egyezmény értelmében mindkét fél bevezethet egy olyan rendszert, amelyben a személyi igazolványokhoz írásos kilépési okmányokat csatolnak a harmadik országokba utazók számára, státussemleges nyelvezetet használva. Aleksandar Vučić szerb államfő a pristinai hivatkozásra reagálva elmondta, hogy kizárólag az egyezmények kijátszásáról és egyértelmű feszültségkeltésről van szó.
Kurti hétfői bejelentésében felszólított a szerbek által felállított barikádok lebontására és a mozgásszabadságnak a teljes visszaállítására. Közölte, hogy a koszovói kormány készen áll az elfogadott előírás alkalmazásának a halasztására, de csakis abban az esetben, ha senki sem zavarja a mozgásszabadság érvényesítését a koszovói területen.
Már a délelőtti órákban hozzáláttak a torlaszok eltávolításához, erről számolt be a pristinai Koha Ditore napilap és a Srna hírügynökség is, utóbbinak azt nyilatkozták a rendőrségen, hogy becsléseik szerint mindössze néhány óra alatt visszaáll a rend az északi régióban. A hatóságok arról is tájékoztattak, hogy a jarinjei adminisztratív átkelőn távolították el először, az egyébként legnagyobbnak számító úttorlaszt, ezzel elindulhatott a forgalom is, hasonló helyzet a délután folyamán következett be Brnjaknál. A rendőrség megerősítette, hogy nem alkalmazzák az átkelés során az új rendeletet, vagyis Koszovó elismeri a szerbiai okmányokat.
A kialakult helyzettel kapcsolatos nyilatkozatában Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője közölte, diplomáciai nyomással sikerült megakadályozni Pristinát abban, hogy hozzálásson a szerbiai dokumentumok elutasítási politikájának alkalmazásához, a győzelem azonban még nem végleges. Mint mondta, szavatolni kell, hogy a következő hónapban Pristina valóban tartsa magát ígéretéhez. A feszültség, állapította meg, ennek ellenére továbbra is nagy, a koszovói szerbeknek ugyanis elegük van már „Albin Kurti terrorjából”. Megállapította, hogy az előttünk álló időszaknak a brüsszeli dialógusról kell szólnia, melynek során mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kompromisszumos megoldások jöjjenek létre a nyitott kérdésekben. Vučić még ma egyeztet a NATO főtitkárával a koszovói körülmények kapcsán, jelentette be.
A hétfőn megalakult, új összetételű szerbiai képviselőházban adott nyilatkozatában a koszovói történések kapcsán Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője arra biztatta a koszovói szerbséget, hogy őrizzék meg nemzeti öntudatukat, tanúsítsanak egységet az albán provokációkkal szemben, s hidalják át a megpróbáltatásokat, ahogyan azt eddig is tették. A szélsőjobboldali ellenzéki pártoknak, így a Dverinek és az Eskütevőknek (Zavetnici) a képviselői sürgős parlamenti ülést követeltek Koszovóról, s amellett foglaltak állást, hogy felül kell bírálni az eddig aláírt egyezményeket is.
Közben a nap folyamán a Dečani kolostor (Visoki Dečani) vezetősége Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy az elmúlt 23 évben soha nem voltak ilyen rosszak az etnikumok közötti viszonyok Koszovó területén. Arra figyelmeztettek, hogy a körülmények egyre rosszabbak, s komoly konfliktussá is alakulhatnak a koszovói hatóságok provokációi.
