Végre megérkezett a lehűlés, de a meteorológusok által bejelentett csapadék Vajdaságban aránytalanul oszlott meg, sőt sok helyütt elmaradt. Ott is, ahol esett, csak rövid záporok formájában nyilvánult meg a felfrissülés, ami legfeljebb annyira volt jó, hogy a dűlőutakon elverje a port...
Az előző hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy a tavaszi kapásnövényeknek már nem segíthet semmilyen eső, a kukorica és más kultúrnövényeknél drasztikus hozamkiesés lesz az aszály miatt, sőt egyes parcellákon még annyi sem fog teremni, hogy érdemes legyen kombájnozni.
A mezőgazdasági termelők végleg elkeseredettek. Úgy gondolták, ha kiadós eső áztatja át a szántóföldeket a napokban, az utolsó pillanatban az még javíthat egyes későbbi éréscsoportú szójababfajták hozamán.
A talajban hatalmas a nedvességhiány, a télen nem hullott hó, és a folyékony halmazállapotú csapadékmennyiség is a sokéves átlag alatt maradt. Ennek ellenére a tavaszi vetési időszak idején és közvetlenül utána aránylag jól alakultak a dolgok, volt némi eső, ami elősegítette a mag kelését.
A júliusban és augusztusban beköszöntött hőhullámok azonban, melyeket rendszerint intenzív szél is kísért, csakhamar szertefoszlatták a gazdák jó gazdasági évbe vetett reményét, mert a trópusi hőség gyorsított ütemben szárította ki a talajt és hervasztotta a növényzetet.
Jóval a tavaszi kapásnövények betakarítása előtt már készültek számítások, melyek előrevetítik, hogy az aszálykár tetemes lesz. A Szerbiai Gazdasági Kamara előzetes becslései szerint csupán Vajdaságban 2,5 milliárd dollár értékű lesz a hozamkiesés mértéke, míg Szerbia központi részén, a Dunától délre eső területeken a helyzet sokkal jobb, mert ezeken a tájakon többször kiadós esők estek júliusban.
Kukorica – a klímaváltozás vesztese (Ótos András felvétele)
