Szerbia a demográfiai életkor küszöbén áll, a natalitás az elmúlt tíz évet tekintve a legalacsonyabb – olvasható a Batut Közegészségügyi Intézet éves jelentésében.
Szerbia lakossága a legfrissebb adatok szerint 6.899.126 fő. A 2019-es évhez képest a halálozási arány 15 százalékkal magasabb. Slavica Đukić Dejanović pszichiátriai szakember és a szerb kormány tanácsadója szerint a járvány minden bizonnyal befolyásolta ezeket a számokat.
– 2016-ban kezdtünk el komolyan foglalkozni a natalitással és a népesedéspolitikával, és a 2019-es évet remek eredménnyel köszöntöttük. Nálunk született ebben az évben a legtöbb újszülött a volt Jugoszlávia országaihoz, Magyarországhoz, Bulgáriához és Albániához képest. Annak is örültem, hogy a legtöbb esetben a harmadik és negyedik gyerekről volt szó. A koronavírus azonban minden bizonnyal árnyékot vetett erre is az élet minden területén tapasztalható bizonytalanság miatt – mondta Đukić Dejanović a K1 Televízióban.
Hozzátette, hogy ami halálozási arány növekedését illeti, az országot az elöregedés jellemzi, és a pandémia azokat a 70-80 év feletti személyeket érintette, akik nem férnek hozzá a megszokott egészségügyi ellátáshoz.
A kiadvány szerint tavaly a leggyakoribb halálokok a következő betegségcsoportokba tartoznak:
- Szív- és érrendszeri betegségek 47,3 százalék (férfiak 42,4 százalék, nők 52,6 százalék),
- Daganatok 18,3 százalék (férfiak 19,8 százalék, nők 16,7 százalék),
- Covid-19 8,9 százalék (férfiak 11 százalék, nők 6,6 százalék),
- Légzőszervi betegségek 5,7 százalék (férfiak 6,5 százalék, nők 4,9 százalék),
- A belső elválasztású mirigyek, az étrend és az anyagcsere betegségei 3 százalék (férfiak 2,6 százalék, nők 3,4 százalék).
A statisztika szerint tavaly 14.933-mal több halálesetet jegyeztek be Szerbiában a 2016 és 2019 közötti időszak átlagához képest, ami 14,7 százalékos halálozási többletet jelent. Az összesített halálozási arányszám 16,9 volt ezer lakosra vetítve.
