Október derekán az Európai Bizottság közzétette a szerbiai országjelentést, mellyel összhangban javasolta a versenyképességgel és fejlődéssel foglalkozó 3. tárgyalási klaszter (fejezetek csoportja) és az úgynevezett zöld előírásokkal és fenntartható összeköttetések megteremtésével foglalkozó 4. klaszter megnyitását is, melyet most az uniós országoknak kell jóváhagyniuk. Az ország előtt, mint ismeretes, összesen hat klaszter megnyitása áll a csatlakozás pillanata előtt az új módszertan alapján, az elsőt már megnyitotta. A Szerbiáról szóló országjelentésben a bizottság egyebek mellett megállapította, hogy az állam „mérsékelt előrelépést" tett a közigazgatás és az igazságügy reformja, a korrupcióellenes harc, és a sajtó helyzetének javítása terén. A szöveg arra is kitért, hogy az országnak törvényekkel kellene szavatolnia a bíróság védelmét a politikai nyomásgyakorlástól. Egy új korrupcióellenes stratégiára is szükség lenne, továbbá „meggyőző eredményekre" a szervezett bűnözés ellen folytatott harc terén. Az országjelentés megállapította, hogy Szerbia a sajtószabadság szavatolása terén is csak visszafogott előrelépést tudott tenni, s még számos intézkedésre lenne szükség ezen a téren. Ezeket a megállapításokat részletezték tegnap a tartományi képviselőház üléstermében megtartott konferencián, melyet az Európai Ügyek Alap, az EU szerbiai küldöttsége és az újvidéki uniós információs sarok szervezett közösen.
A médiának adott nyilatkozatában Aleksandar Simurdić, az Európai Ügyek Alap igazgatója rámutatott arra, hogy a szóban forgó jelentés voltaképpen visszaigazolta, elismerte a szerbiai fejlődést bizonyos fontos témaköröket illetően, ugyanakkor irányt mutatott arra vonatkozóan, milyen intézkedésekre lenne még szükség a közeljövőben. Mint mondta, a szervezett bűnözés ellen folytatott harc, vagy a média helyzetének javítása területén voltak eredmények is, de további intézkedésekre is szükség van. Igazán fontos döntés lenne az év végén két további tárgyalási klaszternek a megnyitása, mindez hozzájárulna a szerbiai eredmények folytatásához és a nyugat-balkáni stabilitás megőrzéséhez, megbízható kapcsolatok kialakításához.
Az intézmények, civil szervezetek, a gazdasági élet képviselőinek jelenlétében megtartott ismertető konferencián Andrea Hochhuber, az EU szerbiai küldöttségének integrációs és gazdasági szektorvezetője közölte, az országjelentés elkészítésekor az Európai Bizottság figyelembe vette a szerb kormánynak, intézményeknek, civil szervezeteknek, cégeknek, külföldi szervezeteknek, a nemzetközi intézményeknek a véleményét is, amely alapján egy alapos és objektív ténymegállapítás készült. A jelentés, mint mondta, megállapította, hogy Szerbiára számos feladat vár még a csatlakozás előtt, de díjazta a kormány egyes kezdeményezéseit, az alkotmányos reform végrehajtásáról szólót, melyet a Velencei Bizottság ajánlásaival hangolt össze, vagy a parlamenti kódex elfogadását, a választási politikai párbeszédet az EBESZ ajánlásainak megfelelően. A bizottság jónak ítélte az újságírók védelme érdekében tett lépéseket, így az SOS-vonal bevezetését is. Több munkára van azonban szükség a média szabadságának szavatolása, az igazságügy függetlenségének elérése, a korrupció- és bűnözés elleni harc sikere érdekében, állapította meg Hochhuber.
Az EU elnöklő Szlovénia december 14-ére tervez egy kormányközi konferenciát, a brüsszeli hírforrások alapján ezen legalább egy tárgyalási klasztert megnyitnak majd Szerbia számára.
