A világ demokratikus államait szeretné megerősíteni a hivatalos bejelentések szerint az az amerikai elnök által kezdeményezett kétnapos virtuális konferencia, amelynek tegnap tartották meg az első tanácskozásait. A Joseph Biden és az USA külügyminisztériuma által életre hívott demokráciacsúcsra a korábbi információk során előbb nem tervezték bevonni Szerbiát, később azonban mégis meghívták Aleksandar Vučić államelnököt, aki tegnap délután kapcsolódott be az online értekezletbe. Kiemelte, pozitív kezdeményezésnek tartja az USA által szervezett csúcsot, mert Szerbia eltökélt a demokratikus alapelveknek, az európai értékeknek a teljes elsajátítása mellett. Emlékeztetett, jövőre választási év lesz az országban, a szerb társadalom széles körű képviseletét kell szavatolnia a parlamentnek, ezért a közelmúltat a párközi dialógus határozta meg. Szerbia kezdeményezte a Nyitott Balkán létrehozását is a polgárok mozgásszabadságának előbbre vitele és a gazdasági fejlődés érdekében. Az ország büszke arra, hogy számos nemzeti közösség otthona, s hogy élen jár a kisebbségi jogok szavatolása terén, emelte ki. A nemi egyenjogúság megvalósításán sokat dolgozik az állam, a nők szerepvállalása a hatalomban jelentős. Eredmények könyvelhetők el a korrupció és bűnözés elleni harc és a jogállamiság fejlesztése terén is. Végezetül arról biztosította az USA-t, hogy Szerbia készen áll megbízható partnerként együttműködni a demokratikus értékek megőrzése érdekében.
Biden álláspontja szerint a demokráciák világszerte számos kihívással néznek szembe, az egyik legnagyobb fenyegető tényezőnek pedig az autokráciáknak a térhódítása számít. Számos olyan ország van, amelyben meg kell erősíteni, sőt újra kell indítani a demokratikus intézményrendszereket, mondta.
Sokan formáltak kritikát egyébként a meghívottak listája kapcsán: a Tanjug hírügynökség szerint 111 résztvevő fejtheti ki véleményét a két nap során, de az elemezők nem tartották egészen világosnak, és áttekinthetőnek az elbírálást, hogy melyik országoknak adnak majd teret nézeteik közlésére. A meghívott államok között ugyanis számos olyan van, melynek esetében a Freedom House nem kormányzati szervezet pontozása alapján meglehetősen alacsony a demokrácia-index, de olyan is, amelyekben magas. Mások úgy látják, a demokráciacsúcsnak már az indítása is demokráciaellenes volt, mert az USA egyértelműen külpolitikai érdekeltsége alapján döntött a résztvevők listájáról, nem releváns információkat vett figyelembe. Az Európai Unió államai közül egyébként csak Magyarország nem kapott meghívást erre a rendezvényre. Az USA később szerette volna az Európai Uniót mint önálló résztvevőt vendégül látni, erre az elképzelésre viszont Budapest nyújtott be vétót, a magyar hatóságok szerint ugyanis az Európai Bizottság egy-egy képviselője nem közölheti a demokráciacsúcson az EU egységes álláspontját, mert azzal kapcsolatban nem voltak előzetes megbeszélések. Az USA a hagyományosan vetélytársának számító országokat, Oroszországot és Kínát sem hívta meg, de sokan lepődtek meg Törökország távol tartása miatt is, amely NATO-tagállam.
A szerbiai elemzők véleményét is megosztotta a vendégválogatás, a legtöbben arra hívták fel a figyelmet: Bosznia-Hercegovina nem kapott meghívást, amelynek 53 pontja van az FH indexe szerint, de Koszovó az 54 pontjával igen. Összesen kilenc balkáni állam képviseltetheti magát, de a 37 pontos Pakisztán is, Srí Lanka 56 ponttal nem, összegezte az Amerika Hangja.
