Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak magyarul lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum tizenhetedik módosító indítványa számozás tekintetében a hatályos Alkotmány 155-ik szakaszát (A Bírósági Főtanács határozata elleni jogorvoslat) érinti, míg tartalmilag részben 156-ik (Az ügyészség jogállása és hatásköre), 157-ik (Az ügyészség megalapítása és szervezeti felépítése), és 159-ik (Ügyészek és ügyészhelyettesek) szakaszait. Utóbbiak rendelkezéseinek egy része módosulna, mások törlődnének, megint mások pedig egyéb, a későbbiekben részletezendő módosító indítványok részeként épülnének be az Alkotmányba.
A hatályos Alkotmány 156-ik szakasza a hivatalos tartományi fordítás értelmében ekképpen fogalmaz:
Az ügyészség önálló állami szerv, amely a bűncselekmények és egyéb büntetendő cselekmények elkövetőit üldözi és intézkedéseket foganatosít az alkotmányosság és törvényesség megőrzése érdekében.
Feladatait az ügyészség az Alkotmány, a törvény, a megerősített nemzetközi szerződések és a törvény alapján meghozott jogszabályok szerint látja el.
A 157-ik szakasz az alábbiak szerint rendelkezik:
Az ügyészség megalapítását, szervezeti felépítését és hatáskörét törvény szabályozza.
A Köztársasági Ügyészség a Szerb Köztársaság legfelső ügyészsége.
A 159-ik szakaszban a következő szabályozás olvasható:
Az ügyészi tisztséget az ügyész látja el.
Az ügyészt a kormány javaslatára a Nemzetgyűlés választja meg.
Az ügyész megbízatási ideje hat évig tart és újraválasztható.
Az ügyészhelyettes az ügyészi tisztség ellátásában helyettesíti az ügyészt és köteles annak utasításai szerint eljárni.
Az ügyészhelyettesi tisztségre első ízben megválasztandó személyt a Nemzetgyűlés választja, az Állami Ügyészi Tanácsnak javaslatára.
A tisztségre először megválasztott ügyészhelyettes megbízatási ideje három évig tart.
Az ugyanabban vagy másik ügyészségben állandó ügyészi tisztséget betöltő személyeket az Állami Ügyészi Tanács választja, a törvénnyel összhangban.
A másik vagy felsőbb ügyészségnél állandó tisztséget ellátó ügyészhelyettesek megválasztásáról az Állami Ügyészi Tanács határoz.
A tizenhetedik módosító indítvány Az ügyészségek jogállása címmel épülne be az Alkotmányba, ez a következőképpen fogalmaz:
Az ügyészség egységes és önálló állami szerv, amely a bűncselekmények és egyéb büntetendő cselekmények elkövetőit üldözi, és egyéb hatásköröket gyakorol, a törvényben meghatározott közérdek védelmében.
Hatásköreit az ügyészség az Alkotmány, a megerősített nemzetközi szerződések, a törvény, a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai és egyéb, törvénnyel összhangban hozott általános aktusok alapján gyakorolja.
Az ügyészség rendszerén kívülről senki nem befolyásolhatja eljárásában, és az egyes tárgyakban (ügyekben) való döntéshozatalban az ügyészséget és az ügyészi tisztség hordozóit.
Az ügyészség megalapítását, megszüntetését, szervezeti felépítését és hatáskörét törvény szabályozza.
A Szerb Köztársaság legfelső ügyészsége a Legfőbb Ügyészség, amelyet a Legfőbb Ügyész irányít.
Az ügyészi tisztséget a Legfőbb Ügyész, a főügyészek és az ügyészek látják el.
A Legfőbb Ügyésznek és a főügyésznek az ügyészségek irányításában a konkrét tárgyakban (ügyekben) hierarchikus felhatalmazásaik vannak az alacsonyabb rendű ügyészségek főügyészeinek és ügyészeinek vonatkozásában.
A hierarchikus felhatalmazásokat és az azok ellen való jogorvoslati eszközöket részletesebben törvényben szabályozzák.
A módosító indítvány indoklása szerint a részletezett megoldásoknak köszönhetően az eddigiekhez képest pontosabban, és hatáskörére való tekintettel megfelelőbb rendelkezésekkel határoznák meg az ügyészség fogalmát. A javaslattevő szerint az egyik legfontosabb lényegi újdonság az a bekezdés, amelyik az eddigiekhez képest határozottabban ellehetetlenítené, hogy az ügyészségekre, illetve az ügyészekre az ügyészségi rendszeren kívül bárki nyomást gyakoroljon egy-egy konkrét esetben, azaz ügyészségi ügyben. Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum elfogadásának esetében az ügyészségi rendszer intézményeinek, illetve az ezekhez kötődő tisztségeknek az elnevezése is változna, lényegi hatáskörük és egymáshoz való viszonyuk viszont nem. Az ügyészségi rendszerben már egyébként is érvényesülő hierarchia intézménye az eddigiekhez képest szintén precízebben kerülne szabályozásra az Alkotmányban, ezt a kérdéskört részletesebben jelenleg az Ügyészségről szóló törvény szabályozza.
