Május 9-éig tekinthető meg Nemes Fekete Edit Ölelés és elengedés című kiállítása a Szabadkai Kortárs Galériában. Ehhez kapcsolódóan beszélgetett a kerámiaművésszel Kucor Tamara kurátor. Ez a beszélgetés a Kulcsszavak mögött címet kapta, és kérdezz-felelek formában zajlott. Egy kicsit olyan volt, mint egy kvíz, egy játék. Kapaszkodót interjúkból kiemelt idézetek adtak, azokból is egy-egy szó. Amit pedig ezekhez Nemes Fekete Edit hozzáfűzött, azáltal jobban megismerhettük a művészetét és az életútját. Az első kiválasztott szava a föld volt:
– Az áll a legközelebb hozzám. Amikor a családomról kérdeznek, azt mondom, apám-anyám földműveléssel foglalkozott, én pedig ezt folytatom. Az idők során a földdel való kapcsolat egyre jobban kezdett érdekelni, akár a temetések, az élet befejezése kapcsán. Közben arra is rájöttem, hogy a föld nem csak véget, a kezdetet is jelenti. És végeredményben mindent a földből kapunk. Terméseket, növényeket, a fákat, amik a levegőt biztosítják. A földön élünk, a földből élünk, és ott is végezzük. Ráadásul a kerámiafestékek is a földből származnak. Bányákból bányásszák ki az oxidköveket és azokból készül. A föld nagy inspiráció. Mindenünk a föld – mondta Nemes Fekete Edit, aki azt is kifejtette, hogy miért nem választott magának példaképet, és voltaképpen mi inspirálja.
– A tanulóévekben nyilván sok könyvet olvastunk, sok kiállítást tekintettünk meg, és azt vettem észre a diáktársaimon, hogy könnyen esnek a már elismert alkotók munkáinak a hatása alá, és ahhoz hasonlóan kezdenek el alkotni is. Ezt nem tartottam sem őszintének, sem helyesnek. Inkább a lopást láttam benne, de főleg azt, hogy az nem hiteles. Számomra a hitelességhez a saját élmények is hozzátartoznak. Ha azt, amit alkotok, előbb átengedem a saját szűrőmön. Azt is láttam, hogy a tanárok könnyebben osztályozzák a már ismertet, a felismerhetőt, mint az egyedit, ami a számukra ismeretlen, és nem tudnak vele mit kezdeni. Mégis úgy gondoltam, hogy inkább kapjak kisebb osztályzatot, de valami sajátot készítsek, amit a saját szűrőmön engedek át. A természet, a környezetem, az életem, az itt élő emberek, az ő életük, a munkáik, az motivál igazán. Minden, ami körülvesz, a saját közegem. Ebbe beletartozik minden hely, ahol megfordultam, mert hatással voltak rám a látottak, a tapasztaltak. Legyen szó Vajdaságról vagy külföldről – hallottuk Nemes Fekete Edittől.
Nyitókép: Kucor Tamara és Nemes Fekete Edit a beszélgetésen (Lukács Melinda)
