Vasárnap kora reggel tűz ütött ki az obrenovaci Nikola Tesla Hőerőmű (TENT) B blokkjában. A gázolajrendszer lobbant be, de sikerült gyorsan megfékezni a lángokat. Az RTS szerint az oltásban a TENT minden szakszolgálata részt vett, így a B1 blokkot vissza tudták állítani a termelésbe. Az N1 televízió tegnapi információi szerint ugyanakkor a B2 blokk malmainak egyike is meghibásodott.
Rájár a rúd a TENT-re. Két héttel ezelőtt (december 12-én) a hó, azaz az amiatt átázott sáros szén miatt hibásodott meg, majd szinte leállt a hőermű. Most pedig tűz ütött ki a 21-es égetőben. A tűz eloltása után – a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) közleménye szerint – a biztonsági ellenőrzéseket követően működésbe helyezték a B1 blokkot, tegnap viszont a B2 blokkban a nyolc malomból egy meghibásodott.
Az N1 televízió EPS-től kapott információi szerint a B2 blokkban a további 7 malom működik, vagyis a B2 blokk zavartalanul működik. A közvállalat állítása szerint a meghibásodás nem hat ki az áramtermelésre.
Az EPS rámutatott, hogy a B1 blokkban keletkezett tűz miatt a szakembereik a rendszerek ellenőrzését végzik, és a B1 blokkot is igyekeznek minél hamarabb visszaállítani a hálózatba. Rámutattak, az ilyen jellegű tűzesetet nem lehet összefüggésbe hozni a B1 blokkban megvalósított felújító munkálatokkal. Hangsúlyozták, hogy a Szerbiai Villanygazdaság rendszere a polgárok és a gazdaság stabil és megbízható áramelletását biztosítja.
Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke a Beta hírügynökségnek elmondta, számolni lehett az EPS-ben megmutatkozó problémákkal, erre ő maga is figyelmeztetett még 2019-ben, amikor a villanygazdaság üzletelését elemezték. Akkor reformokat javasoltak, és a beruházások növelését, hiszen az amortizáció mértékét tekintve már akkor nem tartották elégségesnek a felújító munkálatokat. A hőerőműben történt meghibásodások azonban mindenkit váratlanul értek.
Petrović elmondta, hogy a két évvel ezelőtti elemzésben rámutattak, hogy a szén minősége szemmel láthatóan csökken, így az EU elvárásainak megfelelően kellene összeállítani az üzleti tervet, hogy a fosszilis üzemenyagról lassan áttérjenek más energiaforrásokra. Az EPS ugyanis Szerbia első számú szennyezőjének számít, Európában viszon a legnagyobb légszennyezők egyike.
Hangsúlyozta, évekig elmaradt az új szénlelőhelyek feltárása, miközben az átlagfizetés túl magas volt, amit a szakemberek fizetése nem követett.
Ők akkor 5-6 milliárd eurós beruházási ciklust javasoltak.
– Az 1990-es évek elejéig Szerbia jól kiépített villamosenergia-rendszerrel rendelkezett, ennek köszönhetően az ország akkori villamosenergia-szükségletéhez képest jelentős többletet állítottak elő az EPS-ben. Ez a többlet lehetővé tette, hogy az elmúlt harminc év belföldi fogyasztásának növekedését komolyabb gondok nélkül fedezze, bár abban az időszakban nem fektetett be eleget a meglévő termelőkapacitások megőrzésébe – áll a tanács két évvel ezelőtti analízisében. Ezek a beruházások jelentették volna az ország energiastabilitását.
A Fiskális Tanács rámutatott, hogy a villamosenergia-előállítás visszaesett, 2018-ban 3000 gigawatt/óra volt (Gwh), 8 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban. A termelés csökkenését az EPS pénzügyi gondjaival magyarázták, illetve azzal, hogy nem tudott kellő mennyiségű szenet kitermelni. A gondot pedig csak fokozta az ország folyamatosan növekvő energiaigénye, ami egyre gyakrabban leállásokat okoz az áramtermelésben.
