Jóváhagyták a polgárok az alkotmány igazságügyi előírásainak módosítását a vasárnap megtartott népszavazáson – ismertette tegnap délutáni sajtótájékoztatóján a Köztársasági Választási Bizottság (RIK), mely addigra már a leadott voksok 98,79 százalékát feldolgozta. A referendumon véleményt nyilvánított polgárok 59,71 százaléka (1.170.406 voks) szavazott igennel, 39,26 százaléka (769.481) pedig nemmel az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésre. Miladin Kovačević, a Köztársasági Statisztikai Intézet elnöke közölte, hogy 1.960.010 polgár vett részt a népszavazáson, vagyis 30,65 százalékos a részvételi arány. A szavazóurnákban 1.959.383 szavazólapot számoltak össze, vagyis a résztvevők 99,97 százaléka dobta be a szavazócédulát. A szavazólapok között 19.496 érvénytelent találtak, ez 0,99 százaléka a választási részvételi számadatnak, 1.939.887 érvényes lapot számoltak össze, tehát a leadott voksok 98,97 százaléka érvényesnek bizonyult.
Vladimir Dimitrijević, a választási bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, nem tudnak különösebb szabálytalanságokról, semmilyen panasz nem érkezett a RIK-hez a referendum lebonyolításával kapcsolatban. Emlékeztetett, hogy a panasztevés határideje a szavazóhelyek lezárását követő 48 óra után jár le, vagyis ma 20 óráig még előfordulhat, hogy érkeznek megjegyzések. A koszovói szerbek szavazása is rendben zajlott, négy Koszovón kívüli szerbiai városban voksolhattak – értékelte –, de ezekről a helyekről sem érkezett panasz. Megtettek mindent annak érdekében is, hogy minimálisra csökkentsék a járvány terjedésének lehetőségét a szavazóhelyeken. Emlékeztetett, hogy a népszavazás menetét mintegy 2500 megfigyelő tartotta szemmel.
A részvételi adatokkal kapcsolatos megjegyzésekre reagálva a választási bizottság elnöke azt mondta, voltaképpen kizárólag az alkotmányozó népszavazással lehet a mostani adatokat összevetni, nem a politikai választásokkal. Az alaptörvényt 2006-ban fogadták el 55 százalékos részvétel mellett, de az a szavazás két napon át tartott – jegyezte meg Dimitrijević. Közölte, hogy a végleges, hivatalos eredményeit a népszavazásnak a határidők betartásával a bizottságnak pénteken 20 óráig kell közzétennie.
NINCS HALASZTÁS
A referendum eredményeit kommentálva vasárnap késő este Aleksandar Vučić államfő, a Szerb Haladó Párt elnöke úgy fogalmazott, a polgárok jó döntést hoztak, lehetővé tették azt, hogy a politikát kizárják az igazságügyi rendszerből, hozzájárultak utóbbi függetlenségének megteremtéséhez. Vučić szerint nem lehet a népszavazás eredményeit az április 3-án esedékes parlamenti választások esélylatolgatásaira felhasználni, s a harmincszázalékos részvétel sem azt jelzi, mennyien érdekeltek a leendő szavazásban, ahogyan a nemleges válaszok sem valamelyik ellenzéki pártnak az erejét mutatják. Mint mondta, tudomása van arról, hogy saját pártjában is sokan nemmel voksoltak, ilyen vagy olyan megfontolásból. Belgrádban éppen a nemleges válaszok voltak többségben, amit a hatalmi párt vezetője szintén nem tart a lehetséges ellenzéki győzelem biztos jelének. Másfelől, mint mondta, az ellenzék legnagyobb hibája, hogy azt hiszi, fél a választási vereségtől, ilyesmiről azonban szó sincs, becsülettel, tisztességgel tölti be tisztségét – fejtette ki Vučić. Arról biztosított mindenkit, hogy nem halasztják későbbi időpontra a leendő választásokat, április 3-a a végleges időpont.
ÉVEK MÚLTÁN DERÜL KI
Ana Brnabić kormányfő a jogállamiság, a társadalom demokratizálásának irányába tett hatalmas lépésként ítélte meg a lezajlott népszavazást, aminek köszönhetően Szerbia a történelmében először kapott független bíróságokat és önálló ügyészségeket. Meggyőződése, hogy csak az előttünk álló években derül ki, milyen fontos döntés született.
A koszovóiak voksolását kommentálva Petar Petković, az illetékes kormányiroda vezetője közölte, hogy Albin Kurti koszovói kormányfő lehetetlenítette el a népszavazást Koszovó területén, nagy erőkkel voltak jelen a rendőrség tagjai a szerb többségű településeken vasárnap, de harcolni fog az iroda azért, hogy az április 3-ai választásokon saját településükön szavazhassanak a szerbség tagjai – jelentette ki.
GYŐZTESEK VAGY VESZTESEK?
Számos szakértő, elemző kommentálta a referendum eredményeit. Dragana Boljević, a belgrádi Fellebbviteli Bíróság bírója úgy fogalmazott, a részvételi arányra hatással volt az összetett jogi kérdés is, melybe sokan egyszerűen nem voltak hajlandók belemélyedni, a választói névjegyzék terjedelmessége, amelyen azok is szerepelnek, akik már évek óta külföldön élnek. A pandémia, de a hideg idő is kihatott arra, hogy sokan távol maradtak – állapította meg. Mindent egybevetve, a 30 százalékos részvétel sikernek számít, s jó, hogy a polgárok elfogadták a módosítást, legitimitást adtak az igazságügy függetlenítésének. Cvijetin Milivojević politológus viszont úgy fogalmazott, hogy még maga az államfő sem vallott egyértelműen színt a referendummal kapcsolatban korábban, így saját szimpatizánsai is távol maradtak. Véleménye szerint nem győzött sem a hatalom, sem az ellenzék, a polgárok viszont az igazi vesztesek, mert nem kapnak ezután sem igazságosabb igazságügyet, de több jogot sem.
Jelena Žarić Kovačević, a szerb parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke közölte, hogy a népszavazást követően ki kell dolgozni az azzal összhangban álló törvényeket. Mint mondta, arra számít, hogy a hivatalos eredmények közlése után rövidesen ülésezik majd a képviselőház, s ezen megerősíti a referendum eredményét.
|
REAKCIÓK KÜLFÖLDI SZEMMEL Lépés az EU-tagság felé Az európai képviselők reakcióikban méltatták a népszavazás eredményét, rámutatva arra, hogy Szerbia fontos lépést tett meg az eurointegráció útján. Ana Pisanero, az Európai Bizottság szóvivője tegnap Brüsszelben kijelentette, az Európai Unió üdvözli a szerbiai népszavazás pozitív eredményeit, fontos előrelépésnek tekinti ugyanis, hogy a polgárok támogatják a független igazságszolgáltatás felé vezető alkotmánymódosításokat, ám arra szólítja fel Szerbiát, hogy folytassa az igazságügyben elkezdett reformokat. Kiemelte, a szerb hatóságoknak most számos törvényt módosítaniuk kell, és a fontos kiegészítések megvalósításában az Európai Bizottság is részt kíván venni – közölte a Beta hírügynökség. Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztosa Twitter-bejegyzésében üdvözölte, hogy a választópolgárok referendumon támogatták az Alkotmány módosítását, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését. Mint rámutatott, ezzel Szerbia egy fontos és elkötelezett lépést tett az EU felé. – Továbbra is együtt fogunk dolgozni a szerb hatóságokkal az ambiciózus reformprogramon, az uniós integráció előmozdításán – közölte Várhelyi. Vladimir Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője is a népszavazás kapcsán arra mutatott rá, hogy ezzel Szerbia közelebb került az Európai Unióhoz. Ő is a Twitter közösségi oldalon tett bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbiában a szavazópolgárok az Alkotmány módosítása mellett tették le a vokusokat, és jobbá, illetve függetlenné tették az igazságszolgáltatás munkáját, hiszen a január 16-án megtartott népszavazás lényege és eredménye a jogállamiság terén az országra váró fontos reformokra vonatkozik. Peter Stano, az EU szóvivője kritikával illette Koszovó vezetőségét, hogy nem engedte meg a koszovói szerbeknek, hogy részt vegyenek a népszaváson. Kiemelte, az EBESZ mechanizmusainak támogatásával lehetővé kellett volna tenni, hiszen azokat már többször is alkalmazták 2012 és 2020 között. Éppen ezért sajánlatát fejezte ki, hogy egy adott döntés szerint ezúttal nem vették azokat igénybe. Sano arra szólította fel Belgrádot és Pristinát, hogy folytassanak tágyalásokat és találjanak olyan modelleket, amelyek lehetővé teszik, hogy a koszovói szerbek is leadhassák voksukat az előttünk álló áprilisi parlamenti és elnökválasztáson. – Bár párbeszéd keretében ebben a kérdésben nincs egyetértés Belgrád és Pristina között, arra számítunk, hogy a felek tárgyalásokat kezdeményeznek olyan módozatokról, amelyek lehetővé teszik a (koszovói) szerbek számára, hogy a jövőben részt vehessenek a Szerbia által szervezett választásokon, és ebben készek vagyunk közvetíteni – hangsúlyozta az EU-szóvivő a Szerbiai Rádió és Televízió jelentése szerint. mh |
