A Transparency International Korrupció-érzékelési Indexének (Corruption Perception Index) tekintetében Szerbia a vizsgált 180 ország és entitás közül a 96. helyen végzett. Az ország Korrupció-érzékelési Indexe tavaly, második éve, 38 volt, a legrosszabb 2012 óta. A 96. helyen országunk 5 másik országgal osztozkodik, ezek: Argentína, Brazília, Indonézia, Lesotho és Törökország. A jelentésben arra is emlékeztetnek, hogy Szerbiára már nem demokráciáként, hanem hibrid rezsimként tekintenek, amelyben a kormányzat hatalmas befolyást gyakorol a médiára, megfélemlíti a független és kritikus elemzőket, valamint nem tartja be az igazságos választások szabályait. A nyugat-balkáni térségben csak Bosznia-Hercegovina és Albánia helyezése rosszabb Szerbiáénál – ezek indexe 35. Szlovénia korrupciós indexe 57, Horvátországé 47, Montenegróé 46, míg Észak-Macedóniáé és Koszovóé 39. Az említett index nullától száz pontig terjedő skálán méri a korrupció érzékelését a közszférában. A nulla pont a leginkább korrupt országot, a száz pedig a korrupcióval legkevésbé „fertőzött" országot jelenti.
A nyugat-balkáni térségben, valamint Törökországban a hatalom az autokrata államvezetők és politikai pártjaik kezében összpontosul, ezt pedig arra használják fel, hogy aláássák a bírói hatalom függetlenségét, áll az N1 tv összeállítása szerint a Transparency International jelentésében. Mint hozzáteszik, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában az államvezetés aktivistákat, újságírókat, ellenzéki politikusokat és átlagpolgárokat hallgatott le és félemlített meg. A térség kormányai arra használták fel a járványt, hogy visszaszorítsák a kormányzati struktúrákat kritizáló erőket, restriktív jogszabályokat fogadtak el, korlátozták a szólásszabadságot, valamint a közhasznú információkhoz való szabad hozzáférést.
