Április végén befejeződött a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiája tervezetének a közvitája. A vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati szerve a korábbiakban a 2012 és a 2017 közötti időszakban hatályos nyelvhasználati stratégiában határozta meg ennek a területnek a vonatkozásában hatályos fejlesztési terveket. „Anyanyelvi és nemzeti létünket nem képzelhetjük el jelenünk és múltunk ismerete, illetve tisztelete nélkül, mert belőlük megtartó erőt és irányt nyerhetünk jövőnk építéséhez, nem túlzás és nem ellentmondás azonban azt sem állítani, hogy anyanyelvünk elsősorban bennünk él, vagy bennünk sorvad el" – emelte ki az MNT a dokumentum közvitájának a meghirdetésekor. Mint hozzátették, „közös felelősségünk azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek között közösségünk megtarthatja anyanyelvét és nemzeti azonosságát. Ennek a felelősségnek a tudatában készült el a Magyar Nemzeti Tanács 2021 és 2026 közötti időszakra szóló hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájának tervezete". A közvitáról és az azt követően esedékes lépésekről Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalvezetője nyilatkozott lapunknak.
Lulić Emil (Gergely Árpád felvétele)
– A stratégia tervezete egy többfázisú konzultációs folyamat tárgyát képezi, ennek a folyamatnak a középpontjában az MNT Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottsága áll. A tervezet, annak megírását követően, elsőként a bizottság napirendjén szerepelt. A bizottság tagjai véleményezték és észrevételeikkel módosították a dokumentumot. Csak miután a testület jóváhagyta a stratégia tervezetének alapvető struktúráját és tartalmát, továbbá a bizottsági tagok minden észrevétele beépült a szövegbe, kezdődött meg a konzultáció a szélesebb közönséggel, a közvita keretében. Ez április 15-én kezdődött és április 30-án fejeződött be. Sajnos a járványhelyzet miatt nem tudtunk nyilvános összejöveteleket szervezni, viszont nagyon hálásak vagyunk a médiának, hogy komoly figyelmet szentelt a konzultáció során ennek a fontos témának, így sikerült elérni célközönségünket. Csaknem tíz komolyan átgondolt, jó szándékú észrevétel érkezett, személyektől és szervezetektől egyaránt. Nagy örömünkre azonos mértékben képviseltette magát mind a jogi, mind pedig a nyelvtudományi szakértelem, ezeknek a képviselői értékes meglátásaikkal igyekeztek jobbá tenni a szöveget.
Milyen lépések esedékesek a közvita lezárulását követően?
– A közvitán elhangzott javaslatokat igyekszünk integrálni a dokumentum szövegébe, amelynek végleges változatát a Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottsága kibővített ülésén véglegesíti majd, mielőtt azt a tanács, soron következő rendes ülésén – terveink szerint május 28-án –, elfogadná.
Milyen elvekre és szempontokra helyezték a hangsúlyt az említett stratégia tervezetének a kidolgozásakor?
– A stratégia tervezetének a kidolgozásakor a legnagyobb hangsúlyt a nyelvhasználati jogok tényleges gyakorlására, de még inkább az építhető és építendő anyanyelvi készségre helyeztük, hiszen egy-egy közösség anyanyelvhasználati hajlandósága és szándéka nélkül nem tarható meg sem anyanyelve, sem nemzeti önazonossága. Az anyanyelv közösségben születik, éppen ezért csak a közösség használhatja, építheti és tarthatja fenn. Meggyőződésünk, hogy az anyanyelv hivatalos használatának csak akkor lehet értéke, ha a közösségi, a természetes anyanyelvhasználatnak a kiterjesztéseként él. Ezért szenteltünk a korábbi stratégiához képest a nyelvpolitika mellett nagyobb figyelmet a nyelvi tervezésnek is. A stratégia fő céljai: a magyar nyelvnek a Vajdaságban való hosszú távú fennmaradása; fenntartása az összes használati, funkcionális területen; vonzerejének fenntartása és növelése; a minőségi teljesítmény felismerése, elismerése és hasznosítása; a vajdasági magyar nyelvközösség autonómiájának és koherenciájának megőrzése; a perem- és szórványterületek fenntartása és a nyelvcsere akadályozása. A felsorolt célok megvalósítása kézzelfogható, elvégzendő és számon kérhető intézkedések formájában jelenik meg. Íme néhány a sok közül: az igényes nyelvhasználat fejlesztése az iskolai anyanyelvi nevelésben, valamint a közéleti publicisztikában és a médiában; a vajdasági magyar közösség anyanyelv- és hivatalos nyelvhasználat iránti viszonyának javítása, továbbá a magyar nyelv minden szintű használatának kiterjesztése az élet minden területén, a Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda működtetésével és fejlesztésével, valamint egy mobiltelefonos alkalmazás kidolgozásával, amely a kisebbségi jogvédelmet és jogérvényesítést segítené; a magyar nyelv vonzerejének növelése nyelv- és iskolaválasztáskor, presztízsének, használati és gazdasági értékének növelése; a vajdasági magyar regionális köznyelv szerves fejlődésének elősegítése és az anyanyelven beszélők motiválása, a magyar–szerb középszótár és a szerb–magyar nagyszótár megírása és kiadása; a határtalanítás, a nyelvi műveltség színvonalának folyamatos növelése; a nyelvvesztés helyett az értékőrzést és értéktöbbletet felmutató nyelvi-kulturális többnyelvűség ösztönzése és támogatása, valamint a meglévő multifunkcionális szórványközpontok fenntartása, stabil, tervezhető működtetése és egy újnak a létrehozása Pancsován.
Hol tart a Magyar Nemzeti Tanács többi fejlesztési stratégiája meghozatalának a folyamata?
– A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájának elfogadása után a testület médiastratégiájának a tervezete kerül közvitára. Bízunk benne, hogy őszre a kulturális és az oktatási stratégia első változata is elkészül, és elkezdődhet a közös egyeztetés egy minél hatékonyabb és a két terület fejlesztését támogató stratégiai dokumentum megszületésének az érdekében.
