Ünnepnek nevezte Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője azt a ritka alkalmat, amikor a köztársasági képviselőház egy olyan napirendi pontról folytathat vitát, amit a tartományi képviselőház terjesztett be. Kiemelte, Karlóca kulturális és történelmi örökségének megőrzése, illetve a város fejlesztése – annak ellenére, hogy a szerb nép számára kulturális, vallási és történelmi szempontból is kiemelt jelentőséggel bír – mindannyiunk számára fontos, vagyis nemcsak Karlóca vagy a Vajdaság területén élő népeknek, hanem egész Európának. Itt írták alá ugyanis azt a karlócai békeszerződést, amely felszabadította Európa legnagyobb részét az oszmán megszállás alól.
Pásztor Bálint tegnapi felszólalásában rámutatott arra, hogy az elmúlt 20 évben ez a 41. törvényjavaslat, amelyet a tartományi képviselőház a köztársasági parlament elé terjesztett, és ebből eddig csupán 4 törvény került a képviselők elé. Az utolsó ilyen törvényjavaslatra 2012-ben volt példa. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Karlóca kulturális és történelmi örökségének megőrzése nemcsak a szerb polgárok számára, hanem más kisebbségek, köztük a magyar kisebbség számára is fontos. Ő összekötötte Karlócát Vajdaság más városaival is, mint elmondta, a karlócai békeszerződést a zentai csata előzte meg, amelyet Savoyai Jenő herceg vezetett, és győzelmet aratott a török hadakon. A csatát Franz Eisenhut osztrák festőművész festette meg. Ezt a 7 méter széles és 4 méter magas festményt a zombori megyeházában helyezték el. Ez is azt támasztja alá, hogy egy település történelmi és kulturális öröksége mindannyiunk érdeke. Hangsúlyozta, hogy az örökség megőrzése és egyben a település fejlesztése pedig az örökségünk iránti korszerű viszonyulás, hiszen a fejlesztés nemcsak a turizmus miatt fontos, hanem az adott település minden lakosa számára is. Kiemelte, Szerbiában több városnak és községnek lenne szüksége hasonló projektumra.
A köztársasági képviselőház tegnapi, tizenkettedik rendes ülésén négy törvényről, a Karlócát felölelő törvényjavaslat mellett a középiskolai oktatással foglalkozó törvény módosításáról, a diszkriminációellenes törvény módosításáról, illetve a nemek egyenjogúságával foglalkozó törvényjavaslatról folytattak általános vitát.
A középiskolai oktatással foglalkozó törvény legfontosabb változását Branko Ružić oktatási miniszter ismertette. Mint mondta, a korábbi elképzelések szerint a középiskolai oktatás végén a diákoknak államvizsgát kellett volna tenniük, hogy felvételi vizsga nélkül folytathassák a felsőfokú intézmények valamelyikén a tanulmányaikat, a járvány miatt az államvizsga bevezetését két évvel elhalasztják. A törvénymódosítás szerint így az első államvizsgára a 2022/2023-as tanév végén kerül sor.
A legnagyobb vitát a diszkriminációellenes törvény módosítása, illetve a nemek egyenjogúságával foglalkozó törvényjavaslat váltotta ki. Gordana Čomić emberi, kisebbségi jogi és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter elvetette azokat a felvetéseket, hogy a nemek egyenjogúságával foglalkozó törvény az azonos neműek közösségével foglalkozó törvény alapja lenne. Hangsúlyozta, a család intézményét semmi sem veszélyeztetheti, csak az erőszak, ami pedig a nemek egyenlőtlenségében és a diszkriminációban gyökerezik. Kiemelte, senkit nem érhet negatív megkülönböztetés, így számos intézménynek alkalmazkodni kell, de a saját megnyilvánulásunk is módosítást igényel. A gyűlöletbeszéd nem lehet szólásszabadság, az erőszakot pedig el kell ítélni. Mindkét törvény éppen az alapvető emberi jogok érvényesítését erősíti, a választás lehetőségét nyújtja mindenkinek, egyenlő feltételek közepette.
Kovács Elvira, a VMSZ képviselője az eurointegrációs bizottság elnökeként elmondta, hogy a nemek egyenjogúságával foglalkozó törvény és a diszkriminációellenes törvény is végre összhangba került az Európai Unió előírásaival. A nemek egyenjogúságával foglalkozó, teljesen új törvény lehetőséget nyújt arra, hogy valóban érvényesüljön a nemek egyenjogúsága a foglalkoztatás és a párkapcsolat, valamint az élet más területén, vagyis az egyenlő esélyek és az antidiszkrimináció képezi a joguralom alapját. Kovács kitért a középiskolai oktatással foglalkozó törvényre is, az elektronikus beiratkozás nyújtotta könnyítésekre. Elmondta, azzal, hogy az elektronikus beiratkozás olyan adatokat is begyűjt mint a diák anyanyelve vagy az oktatás nyelve, fontos adatként szolgálnak a kisebbségi közösségek számára, már azért is, mert Szerbia területén 189 oktatási intézményben folyik a kisebbségek nyelvén oktatás és nevelés. Nyolc nyelven folyik oktatás, vagyis 8 kisebbség tanulhat a saját anyanyelvén. Felkérte ugyanakkor az illetékes szerveket, hogy kellő figyelemmel kísérjék a szegregáció jelenségét, hogy ne sérüljenek a kisebbségek jogai.
