A nyugati diplomatáknak, az európai uniós tisztségviselőknek, az EBESZ és az Európa Tanács képviselőinek világosan meg kell fogalmazniuk: elvárják-e Szerbiától az alkotmány jogállamiságra vonatkozó részének a módosítását vagy sem – jelentette ki csütörtökön Ivica Dačić, a szerbiai parlament elnöke. Dačić azért tette ezt a kijelentést, mert úgy véli, ezek a diplomaták más és más álláspontot képviselnek akkor, amikor a szerbiai ellenzékkel kommunikálnak, s akkor, amikor a kormánynak és az állam vezetőségének fejtik ki a véleményüket. A házelnök úgy fogalmazott: mondják ki, mit várnak el pontosan Szerbiától, s erről tájékoztassák azokat az ellenzéki pártokat is, amelyekkel állandó kommunikációt folytatnak, s amelyek az utóbbi időben kifogásolják, hogy a hatalom az alaptörvénynek a módosítására készül. Az alkotmánymódosítás kapcsán szervezett csütörtöki közvita alkalmával, melyet a parlament alkotmányjogi és törvényhozási bizottsága hívott össze, Dačić úgy fogalmazott, nem szeretné, ha a politikai leszámolások tárgyává válna ez a fontos kérdés, arra egyszerűsödne le, hogy a hatalom támogatja, az ellenzék pedig elutasítja az igazságügyet érintő részek változásait. Egy olyan kérdésről van szó – húzta alá –, amelynek rendezése elengedhetetlen az európai integrációs folyamat folytatásához. Ellentmondásosságnak nevezte, hogy éppen azok a politikai pártok ellenzik az alkotmánymódosítást, amelyek az európai integrációk legnagyobb támogatóinak számítanak, holott maguk is ismerik annak tényét, hogy az alaptörvényt érintő változások szükségesek a folyamat folytatásához.
A közvitán, melyen a beszédben megszólított diplomaták is részt vettek, a képviselőház elnöke elmondta, paradoxnak tartja azt a tényt is, hogy az alkotmánymódosítást a legnagyobb mértékben a képviselőház támogatja, míg azoknak az érdekvédelmi szervezetei, akiket közvetlenül érintenek a módosítások, a bíróknak, ügyészeknek az egyesületei ellenzik. A módosítás célja az igazságszolgáltatás szabadságának, függetlenségének a szavatolása, éppen ezért nekik kellene a leginkább síkra szállniuk azért, hogy a változások mielőbb bekövetkezzenek – mondta.
Zavarónak nevezte, hogy az Európai Unió képviselői is hallgatnak a téma kapcsán, holott ők kérték Szerbiától az alkotmánymódosítást. Amennyiben meggondolták magukat, közöljék, s akkor nem lesz szükség a „nehéztüzérségnek" a kivezénylésére az alkotmány módosítási folyamatának elindítása érdekében, hiszen ez egy meglehetősen komplikált és hosszú folyamat – értékelte Dačić.
Maja Popović igazságügy-miniszter úgy fogalmazott, hogy az alkotmány igazságügyi részének módosítása az ország igazságügyi rendszere reformjának leglényegesebb eleme, nélkülözhetetlen lépés az európai felzárkózás folyamatában. Ezzel a módosítással érhetjük el a bírók és ügyészek választási folyamatának javítását, egy jobb rendszer felállítását.
A közvitán jelen voltak az említett nemzetközi szervezetek, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Spanyolország, Görögország, Hollandia, Ausztria, Németország és Finnország képviselői is.
