Pénzügyileg egyelőre az Európai Unió a legerősebb a Nyugat-Balkán országaiban, ám rohamosan nő Kína befolyása: a távol-keleti állam ugyanis gyorsan és sokkal egyszerűbb eljárásokkal kínálja a kölcsöneit a térség számára – írja a Die Presse német nyelvű, Bécsben kiadott napilap. Ugyanitt kiemelik azonban, hogy a kínai hitelek sajátságos feltételeket szabnak meg, ennek azonban több negatív következménye is lehet. Míg Ukrajna és Oroszország között az uniós befolyásért fegyverekkel harcolnak, addig a Nyugat-Balkánon pénzzel vívják meg csatáikat – áll a Beta hírportál által is közölt cikkben.
Az elemzés szerzői szerint a jelenlegi helyzetet a nemzetközi gazdasággal foglalkozó bécsi intézet (WIIW) jelentése írja le hűen: a felmérésekre alapozva ugyanis az intézet nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, melynek összegzésében kiemeli: „A Nyugat-Balkánon nő Kína befolyása, Európáé viszont tünedezik”. Azt, hogy a régiót egyelőre még az Unió támogatja a legnagyobb mértékben, de Kína igencsak növeli a befolyását, a kutatás egyik szerzője, Branimir Jovanović is megerősítette a bécsi napilapnak. Példákkal is előrukkoltak a szerzők: 2008-tól 2023-ig az Európai Unió 25 milliárd eurós kölcsönöket biztosított infrastrukturális befektetésekre a régióban. Ugyanakkor Kína az Egy övezet, egy út kezdeményezés által 17 milliárd eurós támogatást ígért. A pénzügyi segélyeket illetően Szerbiában már meghaladta az uniós részesedést a kínai – írja a Die Presse.
Az elemzésekre hivatkozva Jovanović elmondta, hogy a legtöbb nyugat-balkáni állam szívesebben folyamodik uniós kölcsönökért, mint kínai hitelekért. Utóbbiak ugyanis jelentősen drágábbak és rövidebbek a visszafizetési időszakok is. Viszont a feltételeik sokkal rugalmasabbak, amiért bizonyos esetekben célravezetőbb ezeket választaniuk a térség országainak. A kutatás jelentésében az elemzők rámutatnak arra is, hogy a kölcsönök csak a pénzelés egy részét képezik. Az Unió ugyanis vissza nem térítendő támogatásokkal is segíti a régió fejlődését, viszont Kína ilyen lehetőséget soha nem kínált fel – írja a bécsi napilap, adatokkal is alátámasztva a kijelentést. 2007-től 2023-ig ugyanis az Európai Unió 13 milliárd euróval járult hozzá a nyugat-balkáni fejlesztésekhez, míg Kína 2001-től 2021-ig csupán 350 millió eurós vissza nem térítendő támogatást hagyott jóvá a térség országainak. Az összegzés szerint az IPA-projektek, valamint a gazdasági és befektetési tervek finanszírozása által az Európai Unió évente 2,4 százalékban részesedett a térség bruttó hazai termékének kimutatásában, Kína pedig feleekkora arányt sem ért el a pénzügyi részesedésben. „Európa tehát továbbra is a Nyugat-Balkán legjelentősebb finanszírozója, és a közeljövőben is az marad, ugyanakkor az Unió igencsak lomha a támogatások folyósításában” – írja a Die Presse, hozzátéve, hogy az uniós projektek nagyon lassan valósulnak meg a Nyugat-Balkánon.
Jovanović szerint az Uniónak gyorsabb tempót kell követnie, és jelentősen csökkentenie a bürokratikus elvárásaiból ahhoz, hogy ellensúlyozza Kína befolyását. A jövőben az Uniónak nemcsak a lehetséges bővítés szemszögéből kell tekintenie a Nyugat-Balkánra, hanem jelentős gazdasági és geopolitikai lehetőségként is – fejtette ki a szakember. Majd részletezte is: a geopolitikáját azért kell megváltoztatnia, mert az Uniónak nincs érdekében, hogy Peking befolyása erősödjön a térségben. Gazdaságilag pedig azért kell lehetőségeket teremtenie, mivel Kína nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a befektetések megvalósításában kínai vállalatok vegyenek részt, amelyek kínai munkásokat hoznak a régióba. Mindez kiválthatja azt, hogy egyre több kétely merül fel a korrupcióra, csökken a megvalósított projektek minősége, sérülnek a munkások jogai, és a környezetvédelem sem érvényesül – sorolta a kínai beruházások negatívumait Jovanović.
Nyitókép: Kína hiteleket nyújtva a térség jelentős finanszírozójává vált az infrastrukturális beruházások terén, amelyek kivitelezésében a fővállalkozók is megkövetelten kínai cégek (Fotó: Ótos András
