Kihívásokról és megoldásokról a miniszterrel

A Magyar Nemzeti Tanács székházában megtartott találkozóval fejeződött Gordana Čomić emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős miniszter, valamint küldöttségének kétnapos szabadkai látogatása. A miniszter asszony ezt megelőzően a horvát és a bunyevác nemzeti tanácsoknál tett látogatást.
Az MNT székházában megtartott tanácskozáson a tanács vezető tisztségviselői mellett az MNT alapította, illetve társalapította intézmények vezetői vettek részt. A felek beszámoltak egymás munkájáról, valamint a jövőben esedékes intézkedésekről, de emellett a magyar nemzeti közösség számára prioritást élvező és megoldandó problémákat is lajstromba vették. Mint arra Gordana Čomić emlékeztetett, még a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselőivel novemberben megtartott találkozón ígéretet tett arra, hogy mindegyik hivatalába ellátogat, ennek az ígéretnek mostanra eleget tett. A cél az volt, hogy a terepen, azaz első kézből tájékozódjanak munkatársaival az adott közösség problémáiról, annak érdekében, hogy ezek kezelésével hozzájáruljanak a közösség helyzetének a jobbá tételéhez, emelte ki a miniszter asszony. Mint hozzátette, több nemzetközi hatalmi szerv és intézmény Szerbiáról szóló jelentéseiben is az a megállapítás olvasható, hogy a szerbiai törvények jók, ám az alkalmazás terén hiányosságok jellemzőek. Az általa vezetett minisztérium egyik célja az, hogy a hatáskörébe tartozó területek tekintetében mind ritkábban jelenjen meg az említett megállapítás, húzta alá Gordana Čomić, majd az eddig elért sikerek közül kiemelte, hogy a nemzeti tanácsokkal tavaly folytatott tárgyalásnak, illetve az ezt követően az illetékes minisztériummal kezdett egyeztetésnek köszönhetően a tervekkel ellenben az idén nem csökkent a nemzeti tanácsok finanszírozására előirányzott keret. A jövő tekintetében ehhez kapcsolódóan az a cél, hogy az említett összegek növekedjenek, derült ki a folytatásban.

Gordana Čomić arról is beszámolt, hogy a köztársasági kormány a közelmúltban elfogadta a nemzeti kisebbségi költségvetési alapban rendelkezésre álló összegek elosztásáról szóló rendeletet, így hamarosan kiírásra kerülhet a pályázat. Ez az idén az oktatás területére összpontosít.
A miniszter asszony álláspontja szerint fontos, hogy az elnapolt és jövőre esedékes népszámláláson a nemzeti kisebbségek képviselőinek bevonásával olyan légkör teremtődjön, hogy a közösségek képviselői azt barátságosként éljék meg, és ne legyenek fenntartásaik nyilatkozni nemzeti hovatartozásukról, vagy egyéb személyes adatukról. Ennek tekintetében már megkezdték a tárgyalásokat az illetékesekkel, ideális esetben a központi országos népszámlálási bizottságban, valamint a helyi bizottságokban is képviseltetniük kellene magukat a nemzeti kisebbségi közösségeknek, emelte ki Gordana Čomić, aki szerint fontos lenne nem megfeledkezni a külön választói névjegyzékről sem, és tenni annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői megértsék ennek, illetve a nemzeti tanácsi választásokon való részvételnek a fontosságát. Felszólalásában a miniszter asszony példaértékűnek nevezte a vajdasági magyarság és a Magyarország, mint anyaország, közötti együttműködést, szerinte minden nemzeti közösségnek és anyaországának, ha van ilyen, ehhez hasonló szintű kapcsolatokat kellene egymással kiépítenie. Gordana Čomić végül ígéretet tett arra, hogy az idén októbertől ismét körbejárja munkatársaival a szerbiai nemzeti tanácsokat, akkor Szerbia fenntartható fejlődésének a stratégiájáról terveznek egyeztetni a közösségek képviselőivel.

A SZERZETT JOGOK NEM CSORBULHATNAK
Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke felszólalásában utalt dr. Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetőjének a Szerbiai képviselőházban két nappal ezelőtt, az alkotmány módosítására vonatkozó javaslat vitája során elhangzó felvetésére, miszerint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény, illetve a különböző ágazati törvények között esetenként jellemző eltérések okán indokolt lenne sarkalatos törvényben szabályozni a nemzeti kisebbségek helyzetét. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a közelmúltban, a miniszter asszony közbenjárására, a kultúráról szóló törvény, a jogszabály módosítási és kiegészítési javaslatának elfogadását követően, végre összhangba került a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Hiszik, hogy amennyiben a nemzeti kisebbségek helyzetét sarkalatos törvényben szabályoznák, elkerülhetőek lennének a törvények közötti ellentmondások, valamint hatékonyabbá válna a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése, nyomatékosította Hajnal Jenő, mondván, hogy minderre már korábban is rámutattak, ám eddig nem sikerült megértetni a javaslat indokoltságát.
– Hogy mennyire nehéz megőrizni a nemzeti kisebbségek szerzett jogait, amelyeket számos támadás ér továbbra is, mi sem bizonyítja hitelesebben, mint az országos médiastratégia esete. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy ilyen fontos dokumentum előirányozza, hogy törvényben kell eltörölni a nemzeti tanácsok döntéshozatali jogát, még azoknak a kérdéseknek a tekintetében is, amelyek kapcsán az alkotmánybíróság évekkel ezelőtt megállapította, hogy a nemzeti tanácsi felhatalmazások összhangban állnak az alkotmánnyal. Hamarosan eljön a pillanat, amikor a szerbiai parlament képviselői elé kerül a vonatkozó törvényjavaslat, amelyik vagy törvényellenesen előirányozza a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak a csorbítását, vagy a stratégiával ellenben lesz – fogalmazott Hajnal Jenő.
Az elmúlt tíz évben, köszönhetően Szerbia kisebbségi politikájának és Magyarország támogatásának, az MNT-nek és a vajdasági magyar közösségnek sikerült szerteágazó kulturális hálózatot kialakítania, illetve megőrizni azt, mondta a folytatásban Hajnal Jenő, majd azokra a problémákra mutatott rá, amelyeket a létszámstop generált. Továbbra is szinte lehetetlen az összes megüresedett munkahelyet betölteni, így a kulturális intézmények számos kihívással és nehézséggel kénytelenek megküzdeni.

FONTOS MEGSZÓLÍTANI A FIATALOKAT
Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke az oktatás területéhez kapcsolódóan szólalt fel, ismertetvén a magyar közösség oktatási hálózatát. Kiderült, hogy az iskoláskor előtti intézményekben 5072 magyar gyermeket tartanak nyilván, 75 általános iskolában 10.778 magyar diákot, míg 37 középiskolában 4974 diák jár magyar osztályba. Emellett 86 intézményben 3151 diák választotta tantárgyként az anyanyelvápolást. Bíznak abban, hogy ezt a hálózatot sikerül megőrizni, habár a magyar közösség is évről évre azzal kénytelen szembesülni, hogy mind kevesebb a gyermek, emelte ki Jerasz Anikó, majd az MNT a magyar nyelvű tankönyvek tekintetében jellemző munkájával ismertette meg a minisztérium képviselőit.
Lulić Emil hivatalvezető egyebek mellett az MNT abbéli igyekezetéről számolt be, hogy a tanács munkáját szeretnék minél közelebb vinni a fiatalokhoz, hiszen ők a jövő, nekik kellene megérteniük, hogy miért fontos az MNT. Ennek érdekében a tanács egyre aktívabb a közösségi oldalakon, hiszen a felmérések azt mutatják, hogy a fiatalok a hagyományos média helyett inkább ezek segítségével informálódnak, tette hozzá Lulić Emil, rámutatván, hogy ez a tevékenység a 2022-ben esedékes népszámlálás miatt is fontos.
A továbbiakban Ökrész Rozália, László Edit és Bodzsoni István, a Magyar Szó Lapkiadó Kft., a Hét Nap Lapkiadó Kft. és a Pannon RTV igazgatói szólaltak fel. Mindhárman a kisebbségi médiumok finanszírozásával kapcsolatos hiányosságokra és a jövőben elfogadandó köztájékoztatási törvény esetleges veszélyeire mutattak rá.