Nem egyszer hallhatjuk kiválóan tanuló, leendő vajdasági magyar egyetemi hallgatóktól, hogy inkább nem vágnának bele a nagyon bonyolultnak tartott jogi tanulmányokba, s az okok között általában két fő aggodalom kristályosodik ki: szerb nyelven kell tanulni, s egyébként is meglehetősen nehéz elvégezni ezeket a tanulmányokat. Akik már elvégezték az egyetemet, azok azonban egészen mást mondanak, s néha az ő szavukat is érdemes meghallgatni. A Magyar Szó munkatársai sikeres, Jogi Kart végzett tisztségviselőket, ügyvédeket, közjegyzőket szólítottak meg, s utánajártak annak, miért lenne érdemes ma is jogot tanulniuk a fiataloknak, miért számít hosszú távon is teljesen megalapozottnak egy ilyen döntés. Beszélgetőtársaink arról vallottak, hogyan élték meg a nehézségeket, hogyan jutottak el a diploma megszerzéséig, s továbbra – visszatekintve a korábban meghozott döntésre – is meggyőződésük-e, hogy megérte a nehezebbnek tűnő fák egyikébe vágni a fejszét.
A jog egy meglehetősen szép, érthető, követhető matéria, kodifikálja az emberek, az élet mindennapjait – mondta el lapunknak Miavecz Béla temerini közjegyző, az ő jogi pályaválasztásával kapcsolatos kérdésünkre válaszolva.
– Már tulajdonképpen a gimnáziumi évek alatt eldöntöttem azt, hogy a jogi tanulmányokat választom. Temerini vagyok, a szerb tudásom nem volt a legjobb, hiszen akkoriban alig voltak Temerinben szerb ajkúak, ennek ellenére ugyanúgy cselekedtem, mint a többi vajdasági magyar: egyszerűen belevágtam én is a tanulmányokba. Nem volt akkoriban olyan nagy ügy az, hogy valakinek meg kell tanulnia szerbül, nem ez határozta meg a döntést. Manapság kicsit felfújták ezt a kérdést, véleményem és tapasztalatom szerint teljesen ok nélkül. Az első évfolyamon 57-en voltunk. Az ember az első félév alatt megtanulja a nyelvet, elolvas két könyvet, elsajátítja a kifejezéseket. Tény, hogy le kell ülni, meg kell tanulni az anyagot, de lényegében ennyiről van szó, nem kell komolyan felfogni a nyelvtudás hiányával kapcsolatos különféle aggályokat.
Miavecz szerint egyszerűen elhatározás kérdése az, hogy valaki belekezd-e a jogi tanulmányokba. Tanulni kell, ez tény, de ő maga könnyebbnek tartja a jogot, mint például a matematikát. Ami pedig a sokszor ismételt nyelvi akadályokat illeti: a jogi szakterminológia valóban nem könnyű, de mindenképp el kell sajátítani, s ha az ember Szerbiában akar érvényesülni, akkor ismernie kell a szerb nyelvet is.
Miavecz rámutatott arra, hogy rendkívül jó választásnak számít ma a jogi tanulmányok folytatása, hiszen hiányszakmáról beszélünk, az egyetemet végzett személyek előtt pedig rengeteg választási lehetőség áll, lehetnek ügyvédek, bírók, ügyészek, közjegyzők, helyi önkormányzati titkárok, polgármesterek, mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelőt. Meggyőződésének adott hangot, hogy mindenkinek csak előnyére válhat a jogi tanulmányok választása, hiszen biztosan találnak az egyetem után munkahelyet a frissdiplomások, sőt, választhatnak is, melyik út a legmegfelelőbb az egyéniségük számára a pályájuk során.
