Az európai bővítés politikája az Európai Bizottság tevékenységének középpontjában áll majd a jövőben is, ami Szerbia esetében annyit jelent, hogy két tárgyalási klasztert, vagyis fejezetcsoportot nyithat meg az idén – közölte a Szerbia és az EU: Támogatás a fejlődésben és a csatlakozásban elnevezésű, határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó csütörtöki belgrádi tanácskozáson Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos.
Szerbia kulcsfontosságú szereppel rendelkezik a régióban és a kontinensen is, üzente a konferencia résztvevőinek Várhelyi, aki szerint az Európai Unió tudatában van annak, hogy meglehetősen fontos a nyugat-balkáni régió, s ezt igazolta azzal is, hogy a pandémia leküzdése érdekében 3,3 milliárd eurót irányított ebbe a térségbe segítségként. Várhelyi hozzátette, az EU a továbbiakban is szem előtt tartja a régió egészének fejlődését, segítséget nyújt majd a gazdasági nehézségekből történő tartós kilábalás érdekében is. Emlékeztetett, hogy megalkották a gazdasági beruházási tervet, mely 30 milliárd eurót irányoz elő a Nyugat-Balkán régiójának. Véleménye szerint ez a terv arról tesz tanúbizonyságot, hogy lehetséges közös erőkkel sikereket elérni még egy olyan helyzetben is, mint amilyen a világjárvány, és az általa okozott gazdasági gondok, s be fogja bizonyítani, hogy egyes nehéz helyzetekből megerősödve is ki lehet jutni. Szerbia a fő felhasználója lesz ennek a harmincmilliárdos tervnek, különösen az összeköttetések megteremtése terén indul majd számos fontos projektum az országban, értékelte a biztos. Ezek az új támogatások tovább növelik majd azt az ötmilliárd eurós összeget, amelyet Szerbia az elmúlt években kapott az EU-tól, jelentette ki Várhelyi. Nagy lehetőséget jelent Szerbia gazdasága számára az elkészült befektetési terv, mondta, ahogyan az újragondolt csatlakozási folyamat is, mely hatékonyabb megközelítést nyújt, gyorsabb felzárkózási lehetőséget.
Az IPA III célja az, hogy csökkentse a különbségeket a nyugat-balkáni államok között, melyek valamennyien az Európai Unió tagállamaivá szeretnének válni, értékelte a tanácskozáson a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó határon átnyúló együttműködési programot Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter. Az IPA-programnak az a jelentősége, hogy konkrét projektumokat finanszíroz, amelyeknek a megvalósulása azonnal, közvetlenül javítja az érintett emberek életszínvonalát, fejtette ki. Mint mondta, fontos kezdeményezéseket támogat majd az EU ezen az alapon keresztül, hiszen az IPA III mintegy 14,5 milliárd eurós keretének 42,4 százalékát az úgynevezett zöld beruházásoknak és fenntartható összeköttetéseknek a megteremtésére fordítják. Olyan területek ezek, amelyek az egész társadalom számára előrelépést hoznak, húzta alá Joksimović. Arról is szólt, hogy az európai integrációs minisztériumon belül megtették a szükséges lépéseket, átalakításokat annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak az új uniós csatlakozási módszertanhoz. Az IPA II programból sok helyütt szennyvízlevezető rendszereket, víztisztítókat, utakat építettek, széles sávú internetkapcsolatot vezettek be, emlékeztetett a miniszer, s azt mondta, az új program új kiváló lehetőségeket nyújt.
Abban segít az IPA a csatlakozás előtt álló országoknak, hogy mielőbb elérjék a céljukat, uniós államokká váljanak, a pénzügyi támogatás legjobb módja ez, hangsúlyozta Sem Fabrizi, az EU szerbiai küldöttségének vezetője. Ez a pénz támogatja a reformok végrehajtását, de nem helyettesítheti azokat, hiszen a lépések politikai folyamatok részei. Emlékeztetett, hogy 2014 és 2020 között Szerbia 1,5 milliárd eurót nyert az alapból, valamint további 900 milliót regionális projektumok résztvevőjeként. Az összeg negyven százalékát a jogállamiság erősítését célzó projektumokra, további negyven százalékát gazdasági és társadalmi fejlődést segítő kezdeményezésekre, húsz százalékát pedig sürgős esetek megoldására költötte el Szerbia, az utóbbihoz tartoznak az árvizek, a pandémia és a menekültválság is. Sürgette, hogy a reformokat ne csak nemzeti, országos szinten, hanem helyi szinten is hajtsák végre a döntéshozók, főleg a környezetvédelem terén fontos a lokális szintű fejlődés.
