Az elmúlt napokban szinte az egész kontinenst extrém hőmérsékletek és különféle természeti csapások sújtják, szárazság és árvizek váltják egymást. Az égiháború felettünk is dúl, a hőség és a heves zivatarok szinte óránként váltják egymást.
Erős széllökésekkel érkezett ma délután a vihar Vladičin Hanba is. A hirtelen lezúduló jégeső károkat okozott a lakóházakban is, az utakat pedig dió nagyságú jég borította – írja a Szerbiai RTV, amely a Belgrádra zúduló nagy esőről is tudósított a nap folyamán. Hasonló eseteket jelentettek olvasóink Újvidék környékéről is.
Az ítéletidő nem csak Szerbiában tombol: a régió más országaiból is pusztító viharokról számoltak be a tudósítók. Ma délután Szarajevót erős eső érte el, amely miatt több utca is víz alá került. A vihar a délutáni órákban Bosznia-Hercegovina nagyobb részére is lecsapott, Szarajevó több közlekedési útvonalát pedig elöntötte a víz.
Zágrábban szintén ítéletidő tombolt délután egy óra körül. A vihar a legtöbb gondot a város keleti részén okozta. Dugo Selo és környékén az esőzés miatt több utca és pince is víz alá került, a polgárvédelem pedig több bejelentést kapott az útra, járművekre és épületekre rádőlt fák és faágak miatt.
Magyarországon a felhőszakadás veszélye miatt több északkeleti járásra másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap kora délután. Az érintett területeken rövid idő alatt több mint 50 milliméternyi esőre számítanak. Zivatarveszély miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
Németországban több százan tűntek el, és legkevesebb egy áldozata van az új árhullámnak – jelenti a nemzetközi sajtó. Angela Merkel német kancellár „félelmetesnek és természet felettinek” nevezte a helyzetet. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a német kormány több mint 300 millió euró támogatást készített elő az árvízkárosultaknak, és egy milliárd eurót fordít majd az összedőlt házak, utcák és hidak újjáépítésére.
Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, Ausztria határ menti részeit is víz borítja. A vihar fákat csavart ki, a víz az utcákon hömpölygött, betört a pincékbe, mélygarázsokba, és autókat sodort magával.
Belgium területén is történelmi mértékű árvizek pusztították, amelyek mintegy 170 ember életét oltották ki, emellett több száz személyt még mindig eltűntként tartanak nyilván. Mostanra azonban már stabilizálódott a helyzet, ugyanis a legtöbb folyó vízszintje stagnált vagy apadni kezdett, a mentési műveletek pedig fokozatosan befejeződnek Belgiumban és Hollandiában is. Az árvíz sújtotta kelet-belgiumi régiókban további áldozatok után kutatnak, a hollandiai Limburg tartományban pedig megkezdték a gátak szilárdságának ellenőrzését. Hollandiában nincs halálos áldozata a szerdán kezdődött heves esőzések okozta áradásoknak.
A legfrissebb tanulmányok szerint Európát valóban extrém időjárások fenyegetik – mondta Slobodan Bubnjević fizikus és újságíró a Szerbiai RTV másorában. Ez azt jelenti, hogy a szárazság sokkal rosszabb lesz, mint a múltban. Az esőzések pedig sokkal intenzívebbek lesznek, mint amit eddig megszoktunk. A hőhullámok, amelyek értéke Belgrádban eddig 0-1 között mozgott, akár háromra is felugorhat – mondta Bubnjević.
– Megszoktuk, hogy a folyóvizek egy bizonyos szintig növekszenek és az infrastruktúra is ezen értékek szerint épült. Ez viszont többé már nem érvényes: Európa kevésbé barátságos vidékké fog válni. Ennek ellenére a kontinensen még mindig közel sem lesz olyan súlyos a helyzet, mint a világ más részein, ahol a tengerek megemelkedett vízszintje akár városokat is elönthet – hangsúlyozta a szakember.
Hozzátette, hogy ha egy város a világ másik felén elsüllyed a tengerben, az a mi életünkre is kihatással lesz. A koronavírus-járvány már megtanított bennünket arra, hogy a világ globálisan össze van kötve: a távoli katasztrófákat többé már nem lehet elszigetelni, mindenképpen kihatással lesznek az életünkre – zárta gondolatait a szakember.
