A múlt felelevenítésével, vádaskodással és felelősségre vonások kísérleteivel vette kezdetét ma Brüsszelben a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd újabb fordulója, melyen Aleksandar Vučić szerb államfő és Albin Kurti koszovói kormányfő vett részt az európai közvetítők társaságában. A két nyugat-balkáni politikus, ahogyan az az efféle találkozók során már megszokottnak számít, előbb Josep Borellel, az Európai Unió külügyi főbiztosával és Miroslav Lajčákkal, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel foglalkozó európai különmegbízottal egyeztetett külön-külön, majd ezeket a tárgyalásokat követően vehette csak kezdetét a hármas brüsszeli–belgrádi–pristinai egyeztetés.
Mint az a találkozóval kapcsolatban kiszivárgott, Vučić a dialógus kezdetén egy listát adott át a résztvevőknek, mely azokat a támadásokat tartalmazta, amelyeket albán nemzetiségűek intéztek koszovói szerbek ellen az idei év első felében. Vučić ezzel szerette volna felhívni a figyelmet arra, hogy Pristina nem tartja be a korábbi megállapodásokat, melyeknek szavatolniuk kellene a szerbség biztonságát is a déli tartományban. A Tanjug hírügynökség tájékoztatása szerint a szerb elnök részletesen beszámolt az eddigi idei incidensekről, nemcsak a polgárokat ért atrocitásokról, hanem a szerb pravoszláv egyház vagyonát ért rongálásokról is. Rámutatott arra is, hogy miután Kurti az előző forduló során követelte Veljko Odalovićnak, az eltűnt személyek feltárásával foglalkozó illetékes kormánybizottság vezetőjének a menesztését, a koszovói adminisztráció megtiltotta ennek a személynek a beutazását Koszovóba egy megemlékezésre.
Kurti három népirtás elkövetésével vádolta meg a beszélgetés során Szerbiát, melyeket, mint mondta, az albánok ellen követtek el. Már 1878-ban is ezt tették, amikor Szerbia függetlenséget nyert a Berlini Kongresszuson, s utoljára 1999-ben követték el, értesült a média a zárt ajtók mögött zajlott egyeztetés egyik kellemetlen eleméről, melyet Vučić megerősített.
Végül három alapvető kérdésben sem sikerült megállapodniuk: az eltűnt személyek sorsának részletes kivizsgálása, a másik kárára történő akcióktól való tartózkodás, valamint a dialógus folytatása érdekében havi gyakorisággal történő egyeztetés javaslata hevert asztalon. Szerbia, Vučić beszámolója szerint, minden ponttal egyetértett, az albán fél azonban sem az elsővel, sem a másodikkal nem értett egyet. Szerbia, értékelte, száz százalékban támogatta az uniós javaslatot. Aggasztónak nevezte, hogy Pristina nem akarja garantálni: nem fog provokációt elkövetni a szerbség ellen.
Beszámolóikban Borel és Lajčák azt hangsúlyozta, hogy a találkozó ténye máris pozitívumként könyvelhető el, fontos a következő lépések meghatározása annak érdekében, hogy sikerre vigyék a dialógust. Augusztus végére harangozták be a folytatást.
