Miután tegnap a szerbiai képviselőház foglalkoztatásügyi, továbbá alkotmányjogi és törvényhozási bizottsága is jóváhagyta a szociális kártyák kidolgozásáról szóló törvény javaslatát, ma a képviselők elé került a kérdés megvitatása a parlament második rendkívüli ülésének napirendi pontjaként.
A szociális kártyákat azzal a céllal dolgozná ki az állam, hogy egy integrált rendszert teremtsen, melyben valóban csak azokhoz juthatna el a segély, akiknek arra szükségük van. A rendszer részét képezné az adóhivatal, a Belügyminisztérium, de a kataszteri hivatalok is, hogy teljes képet kapjanak a pénzjuttatások használóiról, így igazságosabbá téve a támogatás rendszerét is. Az állam mindenekelőtt arra számít, hogy sokkal nagyobb mértékben ki tudja majd szűrni ennek az újításnak köszönhetően a csalásokat, pontosabb intézkedéseket tud majd foganatosítani azok esetében, akiknek további segítségre is szükségük lenne, áttekinthetőbb, pontosabb, teljesebb információk birtokába jut a szociális kártyák révén. Egyszerűsödik majd a szociális segély igényléséhez szükséges ügyintézés is. Darija Kisić Tepavčević foglalkoztatási, harcosügyi és szociális védelmi miniszter elmondása szerint az új rendszernek köszönhetően valóban a polgárok szolgálatába állítják a hivatalokat, s az igénylőkre nem úgy tekint majd az állam, mint papírok, bizonylatok, dokumentumok gyűjtögetőire.
Tepavčević a törvényjavaslat előterjesztése során elmondta, Szerbiában több százezren használják a szociális védelem valamelyik formáját, 25 alapja van összesen annak, hogy valaki jogot formáljon a szociális segélyre. Az idén 106 milliárd dinárt különítettek el a költségvetésből ezeknek a céloknak a finanszírozására, ami ugyan nagy összegnek számít, de sok a felhasználó is: gondoskodni kell a prioritásoknak a betartásáról. A szociális kártyáknak köszönhetően, fogalmazott a miniszter, pontos képet kapunk az egyén gazdasági-szociális helyzetéről, ennek köszönhetően a prioritásokat is könnyebben meg lehet majd határozni.
A hatalmi koalíció pártjainak képviselői támogatásukról biztosították a törvény meghozását, a végleges döntés a szavazásra kijelölt napon születhet meg. Az SZHP képviselői kritizálták a parlamenten kívüli ellenzéket.
Kisebb vita alakult ki a parlamentben, amikor a képviselők kérdéseket intézhettek a kormány tagjaihoz. Shaip Kamberi, a Sandžaki Demokratikus Tevékenység Pártjának képviselője albán nyelven intézett kérdést Ana Brnabić miniszterelnökhöz. Mivel azonban nem jelentette be az eljárásoknak megfelelően azt, hogy anyanyelvén szándékozik felszólalni, a parlamentben nem volt ott az albán fordító. Ivica Dačić házelnök engedélyezte a kérdést és a felszólalást, de ezt követően közölte, szeretné, ha a későbbiekben a képviselő mindig jelezné, ha albánul kíván felszólalni a fordítás szavatolása végett. Az albán nyelvű felszólalás alatt a képviselők tiltakozásuknak adtak hangot, amire Kamberi azzal válaszolt: nem az zavarja, hogy nem értik, amit albánul mond, hanem az, amikor azt sem értik, amikor szerbül mond valamit. Véleményének adott hangot: a képviselőházban csak két fordítónak kellene jelen lennie, egy magyar és egy albán fordítónak, ők igazán ott ülhetnének minden ülésen.
Toma Fila, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője afelől érdeklődött, bevonja-e ez állam az ügyvédeket, kamarákat az alkotmány leendő módosításának a folyamatába, milyen szereppel látja el őket. Nebojša Bakarec, a Szerb Haladó Párt képviselője a Belügyminisztérium illetékeseinek a véleményére volt kíváncsi a napokban lezajlott letartóztatások kapcsán, mint mondta, Veljko Belivuk bűnbandájának kiderült cselekedetei őt Zoran Đinđić kormányfő meggyilkolásának körülményeire emlékeztetik, azzal, hogy szerinte most Aleksandar Vučić államfőt látja célpontnak.
A migránskérdés is szerepel majd a parlament rendkívüli ülésének napirendjén, a szociális kártyák témakörének megvitatása után a képviselők jóváhagyják az Észak-Macedóniával kötött megállapodást, mely a migránsok csempészésének megakadályozását hivatott elősegíteni. További biztonságpolitikai kérdésként terjesztette a kormány a képviselők elé a Szerbia és Lesotho közötti védelmi megállapodást. A képviselők megvitatják a korrupcióellenes jogszabálynak, illetve a felsőoktatási törvénynek az egyik meghagyását is az alkotmányjogi és törvényhozási bizottság beterjesztése nyomán.
