Srboljub Antić közgazdász szerint a pénz sokáig olcsó lesz, valamint hogy az alacsony kamatlábak a világ gazdaságában most igencsak jelentős helyen állnak. Elmondta, a tavaly kezdődő válság során arra is fény derült, hogy a kamatlábak még mindig kiutat jelentenek a krízishelyzetekből.
Antić a Magazin Biznis-nek elmondta, hogy mindazok az elemek, amelyek a járványhelyzet alatt a kamatlábak csökkenéséhez vezettek, továbbra is fennállnak.
A közgazdász szerint az első elem az infláció, amely már nem tartozik a fő gazdasági problémák közé, mivel az alacsony kamatlábak voltak a monetáris politika eszközei az infláció elleni harcban. A második elem, hogy a fejlett országokban hatalmas veszteségeket kellett finanszírozni, ami a monetáris politikát arra ösztökélte, hogy olcsó pénzt adjon ki.
Antić szerint azért lesz tartós az olcsó pénz korszaka, mivel a fejlett országok adósságai egyre csak növekednek, ezért nem valószínű, hogy a politikai elit a kamatok emeléséről fog dönteni.
Emlékeztet arra, hogy a 21. század minden válságát a jegybanki mérlegek gyors növekedése és a fejlett országok, elsősorban a tartalék valutával rendelkezők adósságának növekedése kísérte.
A nominális- és a reálkamatlábak az elmúlt 20 évben csökkenést mutattak. A 2020-as válság, mely még mindig tart, megmutatta, hogy az alacsony kamatlábak kilábalást jelenthetnek a krízishelyzetekből. A monetáris politika egyensúlya a pénzellátás felé billent.
Gyors gazdasági fellendülés esetén szerinte az országok központi bankjai és az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan először lelassítják a pénzkínálat növekedését, míg a kamatlábak aktívabb felhasználása hosszabb távon lesz várható.
A fejlett országok politikai elitje dönti el, hogy ezt az eszközt nagyobb mértékben alkalmazzák-e, figyelembe véve az államadósságok kiszolgálását.
Hozzátette, ahogy a fejlett országok államadóssága növekszik, és emiatt tarja nehezen hihetőnek, hogy a kamatlábak jelentősebb emelését választják majd.