Fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozását – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Külügyi- és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung által szervezett éves, online Nyugat-Balkán-konferencián.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarországnak gazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása. Ezért a Nyugat-Balkán országainak segítése, európai uniós és euroatlanti csatlakozási folyamataik előmozdítása a magyar külpolitika egyik központi eleme.
A magyar kormány tudja milyen, amikor béke, stabilitás és fejlődés jellemzi a Nyugat-Balkánt, és azt is, milyen, ha ezek hiányoznak - mondta.
Felhívta a figyelmet arra: ha a Nyugat-Balkán nem elég stabil, akkor nem képes visszaszorítani az illegális migrációs hullámokat, nem képes küzdeni a terrorizmus ellen, nem tud fellépni a szervezett bűnözéssel szemben és nem tudja megakadályozni a szélsőséges ideológiák terjedését.
A miniszter szerint az Európai Uniónak gazdasági érdeke is, hogy bővítse és javítsa a gazdasági és kereskedelmi együttműködést a térséggel. Tavaly az EU és a nyugat-balkáni országok közötti kereskedelem volumene meghaladta az 50 milliárd eurót - közölte, megjegyezve: Magyarország ebben fontos szerepet játszott.
Azt mondta, hogy a Brexittel, az Egyesült Királyság távozásával az EU óriási veszteséget szenvedett el. A britek kilépésével az EU lakosságának nyolcada hagyta el az uniót, a gazdasági teljesítménye pedig hetedével csökken - ismertette Szijjártó Péter, kiemelve: ezt a veszteséget valahogyan kompenzálni kell. Ennek pedig nincs más módja, mint a bővítési folyamatok felgyorsítása – jelentette ki a miniszter.
A miniszter azt mondta, hogy a NATO „már 3:0-ra vezet" az EU-val szemben, mivel már a régió három országa - Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró - csatlakozott a szövetséghez. Szijjártó Péter feltette a kérdést, hogy „miért van ennyire lemaradva az EU". Értékelése szerint ha ez így folytatódik, az integráció elveszíti hitelességét és vonzerejét.
Kitért arra is: büszkék arra, hogy novembertől Magyarország veszi át a koszovói KFOR-misszió parancsnoki pozícióját. Jelenleg 420 magyar katona állomásozik a térségben, de létszámukat még idén több mint 500-ra növelik. Ugyancsak büszkén vesz részt Magyarország az EUFOR bosznia-hercegovinai missziójában. Ott 52 katonával Magyarország a harmadik legnagyobb hozzájáruló fél.
A miniszter hangsúlyozta, 2015, az illegális migráció kezdete óta látható, hogy ha a Nyugat-Balkán stabil és erős, segítheti a migrációs hullámok visszaszorítását. Ennek támogatására Magyarország Szerbiába és Macedóniába is rendőröket küldött, hogy segítsék a legsebezhetőbb határszakaszok védelmét. Ugyanezt a segítséget Bosznia-Hercegovinának is felajánlotta Magyarország – közölte.
Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy a koronavírus-járvány elleni küzdelemben 800 ezer maszkot, 75 ezer védőruhát és 100 lélegeztetőgépet, a közelmúltban pedig 50 ezer PCR-tesztet is adományozott a régió országainak. Úgy fogalmazott: „Minél egészségesebbek a szomszédaink, annál jobb a mi helyzetünk is."
A pandémiás válságnak az egészségügyi mellett gazdasági vetülete is van - mondta. Utóbbival kapcsolatban közölte: a magyar kormány álláspontja szerint sokkal jobb, ha az emberek munkáját védik meg, mintha segélyt biztosítanának. Ezért is segítik a magyar vállalatokat abban, hogy beruházásokat hajtsanak végre a Nyugat-Balkánon. Ez Magyarország és a Nyugat-Balkán gazdaságát is támogatja – jegyezte meg a külgazdasági és külügyminiszter.
