Komoly, meglehetősen őszinte hangnemben zajló beszélgetést folytatott hétfőn este Belgrádban Mark Rutte holland és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel Aleksandar Vučić szerb államfő, aki ezekkel a szavakkal értékelte a sajtónak nyilatkozva a Szerbia Palotában megtartott találkozót. Aggodalmát fejezte ki az észak-koszovói helyzet kapcsán, s elsősorban az iránt a nemtörődömség és felelőtlenség iránt, ami Pristina részéről tapasztalható az utóbbi hetekben. Arra tett ígéretet, hogy Szerbia a maga részéről mindent megtesz továbbra is a béke és a stabilitás megőrzéséért. Elmondta, korábban ilyen nagy gondokat még nem tapasztalt a déli tartomány kapcsán. Mint kifejtette, a 2013-as brüsszeli megállapodás éppen annak legfontosabb részében maradt alkalmazás nélkül, ugyanis Pristina nem alapította meg a szerb községek közösségét, s a jelenlegi helyzetben remény sincs arra, hogy ezen a téren bármilyen változás bekövetkezzen. Az észak-koszovói feszültség csökkentése kapcsán közölte, hogy három fontos lépésre kötelezték magukat, egyet Szerbia már maga megtett, amikor szabadlábra helyezte a letartóztatott albán rendőröket, Pristinának is meg kell tennie saját intézkedéseit az észak-koszovói akciók beszüntetése, a választások újraszervezése kapcsán. A szerb államfő arról is szólt, hogy szeretné, ha a kommunikáció Szerbia és a Benelux államok között gyakoribb és még tartalmasabb lenne, és a jövőben sokkal gyakrabban látogatnák az országot ezeknek az államoknak a tisztségviselői.
A vendégek elmondták, hogy a szerb községek közösségének megalapítása valóban prioritást jelent jelenleg a fennálló kérdések rendezése érdekében. Ígéretet tettek arra, hogy erről tárgyalni fognak Pristinában, ahol kedden találkoztak a vezetőség tagjaival. Mint mondták, megpróbálnak teljesen neutrálisak maradni, de a szerb önkormányzatiságnak a kérdéséről mindenképp szót kell ejteni Belgrádban és Pristinában is.
KONKRÉTUMOKAT AKARNAK
Rutte kiemelte, mielőbb meg kell tenni minden olyan szükséges lépést, ami elvezet az észak-koszovói feszültség csökkentéséhez, a feleknek vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz, folytatniuk kell az európai uniós közvetítéssel történő dialógust. Aláhúzta, nemcsak a párbeszédben részt vevő felek miatt fontos a rendezés, hanem a régió egészének és a kontinensnek a stabilitása szempontjából is. Aggodalommal töltötték el azok a hírek, amelyek a feszültség növekedéséről szóltak, valamint a civilek, az újságírók és a KFOR ellen intézett támadásokról, fogalmazott Rutte. A stabil kapcsolatok, a jogrend fenntartása, a kisebbségek védelme, a sajtószabadság megteremtése és az álhírek legyőzése mind fontos szempontnak számít az uniós integráció tekintetében. A holland kormányfő kijelentette, segíteni próbálnak a jelenlegi nehézségek átvészelésében, ehhez azonban közreműködő partnerekre van szükség, a korábbi megállapodásokat teljesíteni kell.
Konkrét lépésekre, megbeszélésekre van szükség Belgrád és Pristina között, értékelte Bettel. A Benelux államok a következő napokban a helyzet csillapodását és a rendezés kezdetét kívánják látni, ehhez pedig minden segítséget készek megadni, emelte ki nyilatkozatában a luxemburgi miniszterelnök. A két politikussal Ana Brnabić kormányfő is tárgyalt a koszovói kérdésről és európai integrációs témákról. A hivatalos megbeszéléseket követően sétahajózást szervezett a szerbiai államvezetőség Belgrádban a vendégek tiszteletére, beszélgettek az EXPO 2027 rendezvényről és a kapcsolódó projektumokról, majd díszvacsorán vettek részt.
PRISTINA OHRIDRÓL ÁLMODIK
Albin Kurti koszovói kormányfő arról beszélt, hogy Pristina is megoldást keres, európai mércék szerint kívánja rendezni a kérdéseket, majd hozzáfűzte, hogy a február 27-ei ohridi megállapodás teljes alkalmazására lenne szükség. Szerbia ezt nem tartja fontosnak, ami utat nyitott a megállapodás megszegésének, hangoztatta.
Pristina mindent megtett a feszültség csökkentése érdekében, felkínálta a helyhatósági választások megismétlését Észak-Koszovóban, jelentette ki kedden a holland és luxemburgi kormányfővel folytatott tárgyaláson Vjosa Osmani koszovói elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte nem állhatnak el attól a szándéktól, hogy Koszovó egész területén, így Északon is szavatolják a jog teljes uralmát. Mint mondta, a pristinai intézmények készek együttműködni az európai országokkal a helyzet rendezése érdekében.
A szerb államfő szerdán úgyszintén a koszovói kérdésről tárgyal Belgrádban Miroslav Lajčákkal, az EU párbeszédügyi különmegbízottjával.
HETEK ÓTA TARTÓ VÁLSÁG
Mint ismeretes, az április 23-ai észak-koszovói helyhatósági választásokon nem vett részt a szerb lakosság, így azokon csak az albánok egy része voksolt, s 3,5 százalékos volt a részvételi arány. Ennek ellenére a megválasztott albán nemzetiségű politikusok május végén a koszovói speciális egységek és a KFOR közreműködésével behatoltak a községek épületeibe. A szerbek ellenállást tanúsítottak, a dulakodásnak, könnygázbombák okozta felháborodásnak több sérültje is volt a KFOR és a lakosság körében is. Az albán polgármesterek behatolása után a szerbek lakta településeken folyamatosak a tiltakozások, tüntetések. A koszovói speciális egységek több szerb nemzetiségű polgárt is letartóztattak és előzetesben tartanak háborús bűnök, terrorizmus, testi bántalmazás vagy rendbontás elkövetésének gyanújával. Szerbia június 14-én letartóztatott három koszovói rendőrt, a szerb közlések szerint az adminisztratív átkelőhely szerb oldalán. Pristinai állítások szerint a szerb hatóságok elrabolták a három rendőrt, akiket végül a kraljevói bíróság hétfőn szabadlábra helyezett, s átadták őket a koszovói hatóságoknak, a vádirat azonban érvényben marad, s az eljárás folytatódik. A letartóztatások tovább bonyolították a helyzetet, a szerbek tiltakozásai pedig továbbra is mindennaposak.
