A nők elleni erőszak áldozatai szerbiai emléknapjának alkalmából több rendezvényen és közleményben is a femicid jelenségével foglalkoztak. A Központ a nők támogatásáért szervezet közleményben emlékeztetett arra, hogy az év eleje óta 18 nő meggyilkolása vezethető vissza a családi–élettársi kapcsolatokra. Az áldozatok közül 16-an nagykorúak voltak, míg két áldozat kiskorú volt – egyikük kétéves volt, amikor meggyilkolták.
A május 3-án és 4-én elkövetett tömeggyilkosságok során 9 lányt öltek meg, ezzel az áldozatok száma 27-re növekedett.
– Szerbiában élete során minden második nő tapasztalja meg az erőszak valamelyik formáját. Az elmúlt 12 évben legalább 330 nőt gyilkolt meg partnere, vagy valamelyik családtagja. Az áldozatok harmada a gyilkosságot megelőzően családon belüli erőszak okán tett bejelentést az illetékes szerveknél – fogalmaznak a szervezet közleményében.
Az illetékesek nem reagálnak időben, gyakran fel sem ismerik az erőszakot, nem megfelelő a különböző intézmények közötti információcsere, sem a biztonsági-kockázatfelmérés, valamint elmulasztják ellenőrizni a gyanúsítottakkal szemben elrendelt biztonsági intézkedések alkalmazását – sorolta Biljana Stepanov, a szervezet képviselője.
A legfontosabb az lenne, hogy minden egyes nőgyilkosságot követően felülvizsgálják az intézmények és a hatóságok esetleges mulasztását, emelte ki Vanja Macanović, az Autonóm Női Központ képviselője a szervezet belgrádi sajtótájékoztatóján. A mulasztások miatt a nők nem bíznak az állami szervekben, így gyakran be sem jelentik a bántalmazást, emelte ki Macanović.
A megelőzés szempontjából kulcsfontosságú a felelősség megállapítása, hangsúlyozta ugyanezen a sajtótájékoztatón Slavica Radovanović, a Szerbiai Képviselőház Gyermekjogi Bizottságának alelnöke. Ennek gyakorlattá kellene válnia a szociális munkaközpontok, valamint az illetékes minisztérium vonatkozásában, tette hozzá.
A femicidet a büntetőjogban minősített gyilkosságként kellene kezelni, ismételte meg korábbi kijelentését Kosana Beker, a Femplatz elnevezésű szervezet aktivistája. Rámutatott, az aktuális rendszer azt üzeni a nőknek, hogy az ő életük nem számít, míg a bántalmazóknak azt, hogy jó ügyvéd révén enyhébb büntetéssel is „megússzák".
A nőgyilkosságokat gyakran halállal végződő családon belüli erőszakként minősítik, vagyis olyan bántalmazásként, amelyikkel összefüggésben az elkövetőnek nem volt szándéka megölni az áldozatot, magyarázta Gorjana Mirčić Čaluković, a Belgrádi Felsőfokú Ügyészség ügyésze.
– Šabacon szemtanúk látták, hogy egy férfi ütlegeli partnerét. A nő elesett, erre a férfi azt ordította neki, hogy „állj fel, a végén még miattad kerülök börtönbe". A nő felállt, ám a férfi folytatta az ütlegelést. Amikor ismét elesett, otthagyta. A nőt másnap ugyanott holtan találták. A férfit nyolc évre ítélték. Nem kötelező a femicidet külön bűncselekményként beemelni a büntetőjogba, az viszont fontos lenne, hogy az ügyészek bebizonyítsák a minősített emberölés tényét – nyilatkozta a CINS oknyomozó portálnak az ügyész.
A CINS elemzése szerint a nőgyilkosságok 70 százalékának az esetében legfeljebb 15 éves szabadságvesztésre, vagy pszichiátriai kezelésre ítélik az elkövetőt. Hozzáteszik, „a bíróságok olykor bizarr tényezőket kezelnek enyhítő körülményként, arra is volt példa, hogy az elkövető magas vérnyomását, vagy azt, hogy »jó családapa«".
Nyitókép: Illusztráció: mreza-mira.net
