Bár hónapok óta az Európa Tanácsban (ET) parlamenti eljárásban van Koszovó tagjelölti kérelme, a helyzet érzékenysége miatt csak most, az izlandi elnökség alatt, elsősorban német nyomásra tűzték naprendre. A Miniszteri Bizottság továbbította azt az ET Parlamenti Közgyűlésének – tudtuk meg Kovács Elvirától, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjétől.
Kovács Elvira elmondta, még soha nem történt meg, hogy ugyanazon a héten ül össze az ET Miniszteri Bizottsága és az ET Parlamenti Közgyűlése. Ma reggel ezt a kérelmet továbbítják a Politikai Bizottsághoz további véleményezésre, vagyis jelentés készül majd, miután jelentéstevőt választanak. Még két másik bizottság: a jogi és az esélyegyenlőségi is véleményjelentés ír a kérelemről. A fő- és a két pótjelentés általában két évet vesz igénybe, ám Kovács Elvira véleménye szerint a politikai nyomás miatt lerövidítik ezt a folyamatot, így nagy valószínűséggel egy éven belül napirendre kerülhet a téma. Ahhoz azonban, hogy Koszovó taggá váljon, kétharmados többségre van szükség – mondta.
– A Miniszteri Bizottságban a tagállamok 46 nagykövete (Oroszország nélkül) vesz részt. Évente egyszer miniszteri szinten találkoznak, általában májusban. Az idén májusban az Európa Tanács 18 év után csúcsot is szervez, vagyis a 46 tagállam kormány- és államfői lesznek jelen – emelte ki Kovács Elvira. – Régóta világos, hogy Koszovónak megvan a kétharmados többsége, de hogy milyen döntés születik, ebben a pillanatban megjósolhatatlan, ugyanis a delegációk vegyesek, a legkisebb delegációk 3, a legnagyobbak 18 tagúak. Számbelileg nincs ugyanakkora súlyuk a tagállamoknak. Ugyanakkor az sem biztos, hogy a delegáció minden tagja a kormányának véleményét képviseli – mutatott rá.
Kovács Elvira
Újdonság az is, hogy Kovács Elvira szerdán a politikai bizottság jelentéstevője lett. Mint megtudtuk, az előttünk álló időszakban a parlamenti többség és az ellenzék viszonyával foglalkozik általánosságban.
Elmondta, azért fontos, hogy a Monitoringbizottság napirendjére került Szerbia, mert több mint tíz éve már nem készült róla jelentés. A bizottság utolsó jelentése 2012-ben került elfogadásra, azóta azonban 14 jelentéstevő váltotta egymást. Most egy német és egy cseh jelentéstevőt kapott az ország, akiknek a szerbiai helyzetfelmérő látogatása júniusban várható.
– Ezúttal a Velencei Bizottság véleményei voltak napirenden, ugyanis az elmúlt két évben a szerbiai alkotmánymódosítás folyamatától kezdve az igazságügyi törvények meghozatalán át a választási törvények módosításáig 4-5 vélemény készült. Ezek voltak napirenden a Monitoringbizottságban – tudtuk meg Kovács Elvirától.
Kovács Elvira elmondta azt is, a héten az Esélyegyenlőségi és Diszkriminációmentes Bizottság Kisebbségi Jogi Albizottságának elnökeként a Kisebbségi és Regionális Nyelvi Charta hatályba lépésének 25. évfordulója alkalmából megszervezett közmeghallgatáson, Magyarkanizsát külön dicséretben részesítette a charta szakértői bizottsága. Mint rámutatott, a 46 tagállamból csak 25 ratifikálta a kisebbségek nyelvi jogaira vonatkozó egyezményt. Az egyezmény alkalmazását segítené, ha önkormányzati szinten is ratifikálnák, és ha helyi szinten is csatlakoznának ehhez az egyezményhez. Kevés önkormányzat tette meg ezt a lépést, de Magyarkanizsának sikerült. A Magyar Nemzeti Tanáccsal és a charta szakbizottságával együtt emelték ki a nyelvi jogok fontosságát.
