Megosztotta a NATO-főtitkárral a koszovói szerbek helyzete miatti aggodalmát, nyilatkozta szerdán este Brüsszelben a sajtó képviselőinek Aleksandar Vučić köztársasági elnök, aki nemcsak Jens Stoltenberggel, hanem Miroslav Lajčákkal, az Európai Unió a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával is találkozott Brüsszelben. Aggodalmát Szerbia mindenekelőtt a koszovói szerbek alaptalan letartóztatásának, illetve előzetes letartóztatásba helyezésének a gyakorlatára és a szerb lakosság üldöztetésére alapozza, emelte ki Vučić, mondva, hogy a NATO főtitkárától azt kérte, hogy a KFOR az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatával összhangban szavatolja a szerbek biztonságát. A szerb küldöttség írásban foglalta össze a szerbellenes atrocitásokat, ezt átadta Jens Stoltenbergnek, mondta Vučić. Hozzátette, beszélgetőpartnere amellett, hogy figyelmesen meghallgatta, bírálta a szerb felet, ő viszont igyekezett megértetni vele, hogy egyesek nem tényszerűen tüntetik fel a dolgokat. A Miroslav Lajčákkal és a Jens Stoltenberggel folytatott beszélgetés során is arra a megállapításra jutottak, hogy a feszültségek enyhítése közös cél, nyomatékosította Vučić.
– A Miroslav Lajčákkal tárgyaló pristinai küldöttség magatartása okán nem vagyok optimista azzal kapcsolatban, hogy sikerül enyhíteni a feszültségeket. Abban viszont biztos vagyok, hogy a KFOR a jövőben nagyobb odafigyeléssel gondoskodik a szerbek biztonságáról. Arra ugyancsak rámutattam Jens Stoltenbergnek, hogy Albin Kurti azon kijelentése, miszerint a koszovói rendőrség a valamikori Koszovói Felszabadítási Hadsereg jogutódja, jogi szempontból igencsak problematikus, hiszen ez ellenben van az 1244-es határozattal – fejtette ki Vučić.
Gabriel Escobar, az USA nyugat-balkáni különmegbízottja az USA Képviselőházának Külügyi Bizottsága elé terjesztett, az ország balkáni szerepvállalásáról szóló jelentésével kapcsolatban az államelnök közölte, hogy a korábbiakhoz képest ez sokkal kedvezőbb. Természetesen a jelentés jó soha nem lehet, hiszen az USA elismerte Koszovó államiságát, ez az álláspont pedig nem változik meg, jegyezte meg Vučić.
A sajtónyilatkozatot megelőzően megtartott sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár emlékeztetett arra, hogy májusban Észak-Koszovóban a KFOR-ra támadtak, mondva, hogy az ehhez hasonló magatartás elfogadhatatlan, ugyanis a NATO ekkor mintegy 500 katonával növelte meg jelenlétét Észak-Koszovóban. Stoltenberg arra kéri a feleket, hogy tartózkodjanak a feszültségek eszkalálásához vezető retorikától és intézkedésektől. A NATO-főtitkár hiszi, hogy a feszültségeket hosszú távon az EU közvetítésével zajló párbeszéd révén lehet enyhíteni.
Közélet/Belföld