Szerbia mostantól a norvég tapasztalatokra és tudásra hagyatkozva szervezi majd energiaszektorát, segítségére lesznek ebben norvégiai szakértők, sőt, egyes közvállalatok irányítását is átengedte volna az állam ottani szakértőknek, ebben azonban nem voltak érdekeltek, jelentette ki tegnap Trondheimben, az ottani tudományos kutatóközpontban tett látogatása után Aleksandar Vučić szerb államfő, aki kétnapos norvégiai látogatását zárta. Mint arról hírt adtunk, hétfőn Masud Gharahkhani, a norvég parlament elnöke, majd Jonas Gahr Støre miniszterelnök, I. Harald Halfdansson norvég király és Haakon királyi herceg, trónörökös is fogadta a szerb elnököt, aki az esti órákban az üzleti világ képviselőivel is tárgyalt. Vučić úgy fogalmazott, Szerbia a továbbiakban is elegendő kőolajjal, villanyárammal és gázzal rendelkezik majd, ezt pedig a norvég szakértelemnek, az ottani energetikai modell alkalmazásának is köszönheti a jövőben. Felkereste a nap folyamán Oslóban a Siemens Norge elektromos autóelemeket gyártó részlegét is, s az ott látottakkal kapcsolatban közölte, a világ nap mint nap változik, ezekkel a változásokkal pedig Szerbiának is lépést kell tudni tartania, különben nem tudja szavatolni a gazdasági megerősödést. A Norvégiában lezajlott tárgyalásokat kiválónak minősítette, azt mondta, örömmel tölti el annak ténye, hogy együttműködő partnerként tekintenek Szerbiára, s hajlandók megosztani országunkkal a korábban megszerzett tudást a megújuló energiaforrások és általában véve az energetika terén, erre ugyanis most meglehetősen nagy szüksége van Szerbiának. Az, hogy Norvégia kész segíteni, voltaképpen a Szerbia területén működő gyárak, vállalatok versenyképességének a megőrzését jelenti.
Hamarosan a zöldenergiának kell előtérbe kerülnie, az új vállalatok ilyen energiát kívánnak ugyanis használni, mert amelyik cég nem ezt teszi, az nem szállíthat majd külföldre illetékek fizetése nélkül, ami automatikusan versenyképességének elveszítéséhez vezet, magyarázta az államfő. Nagy az érdeklődés Norvégiában a Szerbiába való befektetések irányában, fogalmazott, elsősorban a szélenergia felhasználása iránt van érdeklődés, meg kell vizsgálni, mi áll Szerbia érdekében a leginkább, s a közös találkozási pontok alapjá meg lehet valósítani a befektetési terveket is, jelentette ki. Hozzátette, az országunkat és magunkat is norvég minta alapján kellene megváltoztatnunk, mielőbbi intézkedésekre, „akcióra” van szükség. A látogatások alkalmával arról bizonyosodott meg, értékelte, hogy a norvégok a tettrekészségükről ismertek, nem több száz oldalas stratégiákat készítenek, kívánságlistákat, hanem rövid, pontokba szedett konkrét intézkedések sorát fogalmazzák meg, ezt tették a szerbiai kéréseknek eleget téve is.
„A VILÁG LEGBUTÁBB ELNÖKE”
A Pink televíziónak adott interjújában az államfő kitért a szerbiai lítiumfejtés és Koszovó kérdésére is. Mint mondta, még mindig rettenetesen bánja, hogy országunk olyan könnyen lemondott egy ennyire nyereséges piaci lehetőségnek a kihasználásáról, s nem bányássza a lítiumot, ennek pedig most lenne az ideje, amikor a piacnak óriási szüksége van rá a különféle elemek előállításához. A világ legbutább elnökének esett ki emiatt, jelentette ki az interjúban, engedett ugyanis a tüntetések nyomásának. Közölte, a kormány voltaképpen semmiről sem döntött, minden döntést maga hozott meg, ezért, amikor a környezetvédelmi aktivisták tüntetnek, az elnöki palota előtt kellene gyülekezniük. Maga azt üzente nekik, az állam tönkretevésén dolgoznak, a lítium világpiaci ára elérte a 82.500 dollárt tonnánként, a szerbiai tartalékok értéke százmilliárd dollár. Azt kérdezte az aktivistáktól, tudatában vannak-e annak, mit tesznek ellenkezésükkel Jadar, Osečina és Valjevo környékével, éppen a tüntetés miatt lesz „katasztrófa”, nem a lítium kinyerése miatt. Csak Loznica mintegy ötmilliárd euróhoz jutott volna, hogy azt saját fejlődésére költse, de ehelyett, külföldről finanszírozott aktivistákra és összeesküvés-elméletekre hallgatva, inkább a helyben topogást és a lehetőségek elűzését választották, hangsúlyozta.
KOSZOVÓ STÁTUSA NEM KÉRDÉS?
Albin Kurti koszovói kormányfő kijelentésére – mely szerint nem hajlandó a rendszámtáblák ügye miatt Brüsszelbe utazni, kizárólag egy átfogó megoldás érdekében, mely a kölcsönös elismerést is tartalmazza – Aleksandar Vučić reakciójában azt válaszolta, Kurti akkor megy Brüsszelbe, amikor csak akar, Szerbia számára Koszovó státusa lezárt kérdésnek számít, s az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata ezzel kapcsolatban meglehetősen pontosan fogalmaz.
Nyitókép: Vučić szerbiai egyetemistákkal a trondheimi kutatóközpont HydroCen nevű részlegében tett látogatása során (Fotó: Instagram via FoNet)
