Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter tegnap munka jellegű tárgyalást folytatott Dragan Markovićtyal, az Adóhivatal igazgatójával, Sanja Radojević Škodrićtyal, a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap igazgatónőjével és Vladimir Stankovićtyal, a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap képviselőjével azzal a céllal, hogy megoldást találjanak a mezőgazdasági termelők járulékokból felhalmozott adósságának rendezésére. Erről a mezőgazdasági minisztérium a hivatalos közösségi oldalán tájékoztatta a közvéleményt.
A minisztériumi bejegyzésben rámutatnak, hogy a találkozó napirendjén szerepelt a mezőgazdasági termelők által felhalmozott adósság a nyugdíjalap és az egészségügyi alap felé, arról azonban már nem érkezett értesítés, hogy végül sikerült-e megállapodásra jutniuk.
Tavalyi adatok alapján a mezőgazdasági termelők több mint egymilliárd euróval tartoznak a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapnak. A Vajdasági Magyar Szövetség már évekkel korábban rámutatott, hogy ezt a problémát sürgősen orvosolni kell, illetve egy, a mainál igazságosabb rendszerre van szükség, ami szerint a mezőgazdasági termelők a nyugdíjbiztosítási járulékaikat a jövedelmükkel és gazdasági erejükkel arányosan tudják majd fizetni. Az utóbbi években ugyan történtek előrelépések, mégpedig az adóhátralékok kifizetése, az új megfizettetési rendszer kidolgozása, illetve a kamathátralékok leírása esetében 2021-ben a mezőgazdasági minisztérium tárgyalásokba kezdett a pénzügyminisztériummal, és 2022-re ígérte a megoldást. Akkor különböző lehetőségekről számolt be a média. Habár 2022-re ígérték a megoldást, ez egyelőre nem történt meg. A VMSZ így a legutóbbi, tavalyi választási programjában fontos szempontként emelte ki ennek a problémának a megoldását, és rámutatott arra, hogy politikai tevékenysége során mindent megtesz azért, hogy az érintett termelők esetében a felhalmozott kamatot leírják, és a tartozást átütemezzék.
Az alapprobléma az, hogy a megszabott járulékok nem követik a termelők bevételét, így attól függetlenül, hogy kis parcellát művelnek, ugyanannyi járulékot kötelesek befizetni, mint azok, akik több hektáron termelnek. Ezek a járulékok bizonyos esetekben túllépik a termelők anyagi lehetőségeit, ezért is van szükség arra, hogy a járulékot a megtermelt jövedelem után számolják el.
A probléma megoldása akkor vált sürgetővé, amikor 2012-ben az Adóhivatal felszólítást küldött ki a termelőknek adósságuk törlesztésének kötelezettségéről. Több esetben a felszámolt kamatok meghaladták az alaptartozás összegét. A hátralékok törlesztésének lehetetlensége miatt több gazdasági termelő egészségbiztosítás nélkül maradt, és sokan nyugdíjra sem jogosultak. Az adósság pedig öröklődik.
Korábbi adatok alapján Szerbia területén 400 ezer mezőgazdasági kistermelő van, és 90 százalékuk nem fizetőképes, azaz a járulékok kifizetése meghaladja a gazdasági erejüket.
A nyugdíjbiztosítási alap legutóbbi, októberi adatai alapján Szerbiában 136 711 mezőgazdasági nyugdíjas van, mintegy 96 százalékuk havonta mindössze 17 112 dinárt kap kézhez.
Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja
