Miután kedden Zdravko Ponoš, a Szerbiai Centrum (SRCE) ellenzéki párt vezetője bejelentette, hogy az európai orientáltságú ellenzéki pártok január 16-ára tervezik a következő tüntetést Belgrádban. Politikai elemzők fejtegették, mekkora esélyük van az ellenzéki politikai pártoknak, hogy a választásokat követően, majd az ünnepi szünet után tervezett tiltakozásokkal elérjék céljaikat, vagyis a választások megismétlését. Mint ismeretes, a legutóbbi ellenzéki tiltakozást újév előtt, december 29-én szervezték meg, egyetemista szervezetek közreműködésével. Ponoš a Szerbia az erőszak ellen ellenzéki koalíción belüli egyeztetéseket követően ismertette az új dátumot, mely Oliver Ivanović tisztázatlan körülmények között meggyilkolt koszovói szerb politikus halálának az évfordulója is.
VÁLASZTÁSOK UTÁNI DEPRESSZIÓ
Srđan Barac, a Társadalmi Stabilitás Központjának elemzője a beharangozott tüntetés kapcsán abbéli véleményének adott hangot, hogy kudarcra van ítélve az ellenzék próbálkozása. Szerinte ez azért van így, mert az ellenzéki pártokon belül nincs meg a szükséges egyetértés a kulcsfontosságú kérdésekben, nincs egységes álláspont, választókhoz intézett üzenet, de nincs konkrét terv sem, ami alapján folytatódna az ellenzék tevékenysége. Ilyen hozzáállás mellett nagyon nehéz huzamosabb ideig nagyobb számú tömegeket megmozgatni – értékelte az elemző, aki szerint a hatalmon kívüli pártok most választások utáni depressziótól szenvednek, ugyanis szembesülniük kellett a szavazópolgárok akaratával, mely eltért elvárásuktól. Nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy a szerbiai politikai színtéren krízishelyzet uralkodna. Úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki vezetőknek látniuk kellett a szavazás után a konkrét eredményeket, amelyek egyáltalán nem kedveztek ezeknek a pártoknak, s el kellett fogadniuk, hogy ezúttal nem valamiféle felméréssel találták szemben magukat, nem közvélemény-kutatás eredményeivel vagy kávézgatás közben alkotott elképzelt eredményekkel találkoztak, hanem a valósággal, a szavazók véleményével, s ez depresszióba sodorta őket. Barac úgy vélekedett, az ellenzék a tüntetések következményeként bizonyos incidens kiváltására számít, amely szélesebb tömegeket mozgósítana, s ennek eredményeként pedig folytathatnák a káosz politikáját – ez az egyedüli oka annak, hogy kijelenthető, szerinte veszélyessé válhat a jelenlegi helyzet.
NEMZETI TRAGÉDIÁKRA ALAPOZÓ POLITIKA
Bevett szokássá vált az ellenzéki pártok körében az, hogy a polgárok érzelmeire hatva kívánnak politikai elégedetlenséget kiváltani – jelentette ki a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában Darko Obradović, a Stratégiai Kutatások Központjának programigazgatója. Annak kapcsán is megállapítható mindez, hogy a következő tüntetést éppen Oliver Ivanović halálának évfordulójára tűzték ki. A korábbi megmozdulások a májusi iskolai és utcai mészárlásokra alapoztak, most pedig ismét egy gyilkossági esetre, egy ismert politikusnak a halálára. Szerinte mindez annak a jele, hogy az ellenzéki koalíciónak nincs alapvető politikai elképzelésrendszere, éppen ezért folyamatosan emocionális okait keresik az elégedetlenség kimutatásának. Darko Obradović szerint a polgárok jó része nem tud azonosulni az efféle hozzáállással, nem áll érdekében, hogy nemzeti tragédiákon alapuló politikai célok teljesítésében vállaljon szerepet. Az elemző szerint éppen ezért arra lehet számítani, hogy a tüntetések ereje folyamatosan csökken az előttünk álló időszakban, s egyre többen inkább otthon maradnak, mivel nem hallják a konkrét politikai üzeneteket az ellenzéki tábor vezető politikusaitól.
NEM A SZÁMOK A LEGFONTOSABBAK
Másképp tekint a tüntetésekre Dragomir Anđelković elemző, aki az újabb ellenzéki megmozdulás dátumának ismeretében kijelentette, éppen a folyamatos tüntetések azok, amelyektől a leginkább tart a hatalom élén az államfővel. Mint mondta, ezeknek a megmozdulásoknak nem is kell feltétlenül tömegesnek lenniük, sokkal fontosabb az, hogy állandóak legyenek, ne szűnjenek meg. Meglátása szerint az egész világ előtt teljesen világos az, hogy szabálytalanságok történtek a december 17-i választásokon, a köztársasági elnököt pedig komoly, folyamatos nyomásgyakorlással lehet csak jobb belátásra bírni a választási eredmények megsemmisítését illetően. Véleménye szerint az ellenzéki pártok képviselőinek nem kellene elfogadniuk a mandátumokat sem, ezzel is alátámasztva abbéli meggyőződésüket, hogy választási csalások történtek. Nem a séta, a tömeges részvétel az egyetlen módszer, különböző rendezvényeket, performanszokat kellene tartani, a kulcs az, hogy a nyilvánosság figyelmét folyamatosan a témán tartsa az ellenzék – értékelte Dragomir Anđelković.
Nyitókép: A legutóbbi ellenzéki tiltakozást újév előtt, december 29-én szervezték meg, egyetemista szervezetek közreműködésével (Fotó: Beta)
