A köztársasági képviselőház tegnap kezdődött rendkívüli ülésének napirendjén összesen 60 pont szerepel, közöttük 12 hitelmegállapodás, amelyek összesen megközelítőleg 1 milliárd eurós hitelt jelentenek. Mindenekelőtt infrastrukturális projektek, utak felépítésére veszi fel az ország, de a projektek között van az országos stadion is.
Az egységesített vita során az ellenzéki képviselők azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy az ország ad hoc, minden stratégia és konkrét terv nélkül fogalmaz meg drága projekteket, amelyekkel eladósítja az országot. Siniša Mali azonban azt hangsúlyozta, a pénzügyek stabilak. Az ország gazdaságának sikerességét legjobban az eddigi legalacsonyabb munkanélküliség és a legmagasabb foglalkoztatási arány mutatja.
A napirenden szerepel a szerb nép jövőjével foglalkozó deklaráció szövege, amelyet még az össz szerbség június eleji népgyűlésén fogalmaztak meg. Ennek kapcsán Miloš Vučević kormányfő, beterjesztőként rámutatott, hogy ez a nyilatkozat az ország nemzetpolitikájánk szövege, nem pártprogram, hanem népprogram, amelynek megfogalmazásában a szerbség minden kulcstényezője vett részt. Senkit nem veszélyeztet, csupán a nemzet túlélését szolgálja, fogalmazott.
Napirenden szerepel a közszolgálati média díjának növelése is. Ha a parlament megszavazza, az eddigi havi 299 dinárról 349 dinárra emelkedik majd. Több államközi megállapodás is a vita tárgyát képezi, így Magyarországgal, São Tomé és Príncipe, Kazahsztán és Gabon államokkal kötött megállapodásokról is döntenek majd a képviselők. Az új bankkormányzó megválasztása is napirenden van.
Magyarország is gondot visel a határon kívül élő nemzettársairól, ahogy Szerbia is gondot fog viselni a határon kívül élő népéről, ezért a VMSZ támogatja a deklaráció meghozatalát, nem lát benne semmit, ami veszélyeztetne más nemzetiségeket – közölte egyebek között az ülésen dr. Pásztor Bálint (Képernyőfelvétel)
A számos napirendi pont ellenére a parlamenti vita elsősorban a lítium kitermelését érintette. Aleksandar Jovanović Ćuta arra mutatott rá, hogy a Jadar-projektum Gornja Nedeljica kitelepítését látja elő. Ezt Dubravka Đedović Handanović bányaügyi miniszter cáfolta, közölve, a bányával érintett területen 52 ingatlant a tulajdonosok önként adták el a Rio Tinto angol–ausztrál bányászati vállalat itteni képviseletének.
Az ellenzéki képviselők szerint a bánya megnyitása visszafordíthatatlan környezetvédelmi következményekkel jár majd, ezt mutatják Bor és Smederevo példái is. Hangsúlyozták, nagyobb veszteség lesz az, ha megépül a bánya és a lakosság elveszíti az egészségét a talajvizek, a föld és a levegő szennyezettségével.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője mindenekelőtt a szerbséget felölelő deklarációról beszélt. Hangsúlyozta, azok a szerbek, akik Banjalukán, Vukováron, Szegeden, Temesváron, Beranéban élnek, a parlamenti közvetítést nézve joggal csalódottak, mert nem látják, hogy a parlament szerb képviselői nemzeti egységet mutatnának, hogy támogatják a határon kívül élő szerbeket. Lehet úgy tűnik, ez a deklaráció csak a szerbségre vonatkozik, de az ország minden polgárát érinti, szögezte le a magyar kisebbség képviselőjeként. Mint mondta, együttműködni azok a nemzetek tudnak, akik tisztában vannak a saját értékeikkel és jó kapcsolatot ápolnak azokkal a nemzetekkel, amelyek a határain kívül élnek. Elmondta, a VMSZ támogatja a deklaráció meghozatalát, és nem látnak benne semmit, ami veszélyeztetne más nemzetiségeket. Ilyen nemzeti deklarációja más országoknak is van. Magyarország is gondot visel a határon kívül élő nemzettársairól, ahogy Szerbia is gondot visel majd a határon kívül élő népéről. Pásztor ismertette, nemzetközi jogszabályok teszik lehetővé, hogy minden állam gondot viseljen a kisebbségben élő nemzettagjairól. A határon belül élő kisebbségről való gondviselés, illetve az anyaország határon kívül élő nemzettársairól való gondviselése nagyon fontos, mondta. Erről azért formál jogot beszélni, mert Orbán Viktor kisebbségi politikájának számos hozadéka volt a szerbiai magyar kisebbség számára, de a Magyarország és Szerbia viszonyának javításában is, mondta.
Pásztor Bálint felhívta a figyelmet, hétfőn emlékeztek meg a nándorfehérvári csatáról, ahol szerbek és magyarok együtt küzdöttek a török seregek ellen. A hadvezért Hunyadi Jánosnak, a szerbek Sibinjanin Jankónak hívják, de ugyanarról az emberről van szó, aki a két néppel együtt egész Európáért küzdött. Ma szintén összefogásra van szükség a békéért és biztonságért. Ezért fontos a védelemre vonatkozó stratégiai megállapodás is, amit Szerbia és Magyarország a múlt évben írt alá Palicson a Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács ülésén. Kiemelte, 15 évvel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy ilyen létrejöhet, de a két ország történelmi megbékélése megalapozta a közös infrastrukturális projekteket, határátkelők nyitását és bővítését, a közös vállalkozásokat és a közös védelmi kérdéseket is.
Dr. Pásztor Bálint közölte azt is, hogy a VMSZ támogatja Jorgovanka Tabaković újbóli kinevezését is, ugyanis már a harmadik mandátumra választják meg bankkormányzónak. Mint mondta, az eredmények bizonyítják sikerességét a munkájában.
Nyitókép: Beta
