Aleksandar Vučić köztársasági elnök a lítiumbányászat elleni közhangulat okán megkezdett országjáró körútjának első állomása Mali Zvornik volt, itt a szerdán este megtartott lakossági fórumon válaszolt a polgárok kérdéseire. Mint kifejtette, az a benyomása, hogy a polgárokat rendkívül aggasztják a lítium kitermelésével kapcsolatos tervek. A rendezvény kezdetén a térségben megkezdett infrastrukturális projektumokról is szót ejtett, külön kiemelve a Šabac–Loznica gyorsforgalmi utat, amely majd Mali Zvornikot is érinti.
A lakossági fórumon felszólalt dr. Sanja Sakan tudományos munkatárs, a Vegyészeti, Technológiai és Fémkohászati Intézet keretében működő, kiemelkedő értékek és környezetmérnöki központ munkatársa, aki a nehézfémek okozta talajszennyezés témájában írta doktori disszertációját. Elmondta, hogy munkatársaival lehetőségük volt megvizsgálni a Loznica területén begyűjtött talaj- és vízmintákat, és a vizsgálatok eredményét taglaló munka augusztus elején jelent meg a Scientific Reports tudományos folyóiratban. Sakan, az említett kutatás társszerzőjeként kifejtette, hogy mielőtt a munka megjelent volna, másfél éves nemzetközi recenziónak vetették alá, mivel az említett folyóirathoz hasonlóakban csak tudományosan megalapozott kutatásokat lehet publikálni. Kiemelte, egyetért azzal, hogy Szerbiának fejlődnie kell, ám értékelése szerint az említett, valamint a világban máshol készített kutatásokban egyaránt sikerült bizonyítani, hogy sehol a világon nem lehet úgy kitermelni lítiumot mezőgazdasági vagy lakott terület közelében, hogy annak ne legyen káros hatása a környezetre. Éppen ezért nem elég a fejlődés iránti elkötelezettséget emlegetni, az ökoszisztémában minden mindennel összefügg, így figyelembe kell venni a lítium kitermelésével kapcsolatos összes aspektust – hangsúlyozta. Rámutatott, a Jadar folyó térsége rendkívül gazdag víztartalékokban, s napjainkban ez az egyik legnagyobb érték. Érvelése szerint az idén szinte mindenhol az országban kiszáradt a kukorica, de az említett térségben nem. A Jadar folyó környékén a lítium szilikát formájában található meg, ez pedig azt jelenti, hogy nagyon nehéz elkülöníteni, a folyamat során erős savakat kell alkalmazni, azt pedig szinte lehetetlen megakadályozni, hogy a kitermelés következtében keletkező toxikus folyadékok ne kerüljenek a talajba – taglalta Sanja Sakan. Hozzátette, a Scientific Reportsban megjelent kutatás alátámasztotta, hogy már a próbafúrásoknak káros környezeti hatásuk volt, ott, ahol a Rio Tinto lítium után kutatott, semmi sem nő, a kukorica alig néhány centiméter magas.
A továbbiakban több polgár is felszólalt, illetve kérdést intézett az államelnökhöz, legtöbbjüket az érdekelte, hogy a lítiumbányászat miként befolyásolná családjaik egészségét, de sokan az életszínvonallal kapcsolatban tettek fel kérdést vagy az életkörülményekre panaszkodtak, esetleg az alacsony natalitással kapcsolatos aggodalmaiknak adtak hangot. Egy felszólaló szerint az államvezetésnek írásos garanciát kellene adnia, hogy a lítium kitermelése nem veszélyezteti a környezetet és az emberek egészségét.
A több mint háromórás rendezvény folytatásában Vučić válaszolt a kérdésekre, valamint reflektált a megjegyzésekre. Szavai szerint Finnországban lakott területtől néhány kilométerre kezd majd működni lítiumbánya. A kitermelés során használatos kénsavval kapcsolatos aggályok tekintetében kifejtette, hogy az említett erős ásványi savat a háztartásokban is használják. Hozzátette, mivel a lítium kitermeléséhez rendkívül nagy mennyiségű kénsavra lenne szükség, felmerült annak a lehetősége, hogy a savat külön síneken szállítanák tartálykocsikban. Ezt követően felajánlotta Sanja Sakannak, hogy legyen tagja a lítiumbányászat lehetséges környezeti hatását vizsgáló majdani bizottságok egyikének. „Ha Ön azt mondja, hogy nem szabad bányászni, akkor én is nemet fogok mondani” – közölte Vučić. Kiemelte, a következő két hónapban alakítják meg a Jadar projektummal kapcsolatos kockázatokat felmérő bizottságokat, és „amíg ezek nem alakítanak ki végleges álláspontot, addig nem kellene pánikot kelteni”. Emlékeztetett, hogy az egészségügyi minisztérium már megalakította a lehetséges egészségügyi kockázatokat felmérő szakértői testületet.
– Ha az egészségügyi minisztérium szakértői csapata azt mondja, hogy a lítium kitermelése veszélyezteti a polgárok egészségét, akkor nem lesz bánya. Elég, ha csak egyikük tudományosan alátámasztott érveket sorakoztat fel a bányászat károssága mellett, abban az esetben nem nyílik bánya – nyomatékosította Vučić, majd bejelentette, hogy szeptemberben a Drina menti összes településre ellátogat, hogy mindenhol meghallgassa a polgárok lítiumbányászattal kapcsolatos fenntartásait és észrevételeit.
Dr. Nenad Sakan fizikus, a Fizikai Intézet tudományos főmunkatársa – aki elárulta, hogy Sanja Sakan férje – ugyancsak megosztotta gondolatait az államelnökkel. Értékelése szerint a majdani szakbizottságok tagjai szempontjából fontos lenne az erkölcsi és anyagi felelősségvállalás, továbbá az, hogy a tagoknak ne fűződjön anyagi érdeke a Jadar projektumhoz. A tudományos munkatársakat és kutatókat arra tanítják, hogy minden egyes szavukért, azaz megállapításukért felelősséggel tartoznak, sajnos vannak olyanok, akik meghajolnak az anyagi érdekek előtt – emelte ki Nenad Sakan, és hozzátette: „a bérek jelenleg tisztességesek, a kutatóknak van miből megélniük, ám a kutatásokra nem mindig van elegendő pénz, így egyeseket könnyű befolyásolni”. Erre a fejtegetésre reagálva a köztársasági elnök Nenad Sakant is meghívta a közeljövőben alakítandó szaktestületekbe.
Szigorú szabályok betartatása szükséges Dr. Biljana Abolmasov, a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani Karának dékánja azon az állásponton van, hogy lítiumot, azaz Szerbia esetében a lítiumot tartalmazó jadarit ásványt úgy is ki lehet termelni, hogy az ne veszélyeztesse a környezetet. Hozzátette, ami elengedhetetlen, az a szigorú szabályok betartása. A NIN hetilapnak nyilatkozva kifejtette, a szabályok betartatásának az illetékes minisztérium hatáskörébe kellene tartoznia. Napjainkban már korszerű felszerelés áll rendelkezésre, például a műholdakkal kapcsolatban álló szenzorok, amelyek révén minden pillanatban ellenőrizni lehet, hogy mi történik a környezetben, illetve ebben az esetben a bányában – emelte ki Biljana Abolmasov, aki nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy az illetékes szerbiai minisztériumnak lenne-e kapacitása ellenőrizni a Rio Tinto bányavállalatot. |
Nyitókép: Aleksandar Vučić a Mali Zvornik-i lakossági fórumon (Fotó: Tanjug)