Kilyukasztott gumik fogadták szerdán reggel Danijela Nestorović ellenzéki képviselőt, aki gépkocsijával a köztársasági parlament ülésére próbált meg eljutni, hogy beterjesztőként részt vegyen a lítiumbányászatot tiltó, ugyancsak ellenzéki törvényjavaslat vitájának harmadik napján. A Környezetvédelmi Felkelés képviselője az ülésen számolt be a történtekről, mint mondta, az efféle akciók sem fogják meggátolni abban, hogy harcoljon a bányászás ellen, részt vegyen az ellenzék által beterjesztett törvényjavaslat vitáján. Nem állíthatják meg azok sem, akik lehallgatják a telefonját, amit, mint mondta, be is bizonyított korábban, s emlékeztetett, amikor az aktivistákkal tartott tüntetést Majdanpeken lehallgatták, és a bázisállomásokon keresztül a mozgását is követték. Mindennek kapcsán azóta sem kapott választ sem Zagorka Dolovac köztársasági főügyésztől, sem a Felső Ügyészség illetékeseitől – fejtette ki. Felszólalásában arra kérte a házat, hogy ne gombnyomással, hanem nyilvános véleménynyilvánítással, azaz szólítással szavazzanak a képviselők, hogy a történelem feljegyezhesse, kik szavaztak a bányászás ellen, s kik voltak azok, akik amellett tették le voksukat, a környezetvédelem, a falvak, a szerb vidék ellen cselekedve. Ana Brnabić házelnök feltette a kérdést, jelentette-e a rendőrségnek a defektes gumiabroncsokat, hogy a parlament is reagálhasson az ügyben, amire a képviselő bólintással válaszolt. A későbbiekben Brnabić közölte, kiderült, hogy az ellenzéki csak ezután tett feljelentést, s feltette a kérdést, ha így hazudik, hogyan hiszik majd el az emberek a lítium kapcsán mondottakat. Nestorović azzal védekezett, nem mondott igent, csak bólintott, mert tudta, hogy az eljárást rövidesen elindítja.
Nagy volt a vita akkor is, amikor Zdravko Ponoš, a Szerbia Centrum képviselője szólalt fel, s éppen Kovács Elvira, a parlament alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője elnökölt az ülésen. Ponoš azt kérdezte, miért ragaszkodik a kormány a lítium bányászatához Szerbiában, a szakma viszont ellenzi ezt a projektet. Beszéde után az ellenzék több képviselője is szót kért, hogy rámutasson az ügyrend megsértésére, azzal az állítással, hogy a kormányzó többség padsoraiból sértő szavak hangzottak el Ponoš ellen. Kovács Elvira közölte, a teremben tapasztalt zaj miatt nem is hallotta a sértegetést.
Az ellenzék azzal is érvelt, hogy a lítium bányászása esetén megnövekszik a radioaktív sugárzás mértéke is, de a hatalmi koalíció képviselői ezt cáfolták és megtévesztésnek nevezték, mondván, a Vinča intézet igazgatója is megcáfolta már az efféle feltételezéseket, és a jelenlegi mérések sem mutatnak visszásságokat az esetleges bánya leendő helyszínén.
Radomir Lazović, a Zöld-Baloldali Front frakcióvezetője közölte, az illetékes miniszter a Rio Tinto bányakonszern reklámfüzetéből védi a lítiumbányászatot, Szerbia legmagasabb állami tisztségviselői, Aleksandar Vučić államfő, Ana Brnabić házelnök és Dubravka Đedović Handanović miniszter teljes mértékben a Rio Tinto cég szolgálatába állt. Brnabić Lazović beszédét kommentálva közölte, hogy lényegében „polgárháborúra szólított fel”, az ellenzék Szerbia destabilizálására törekszik.
A köztársasági képviselőház hétfőn kezdte meg a lítiumkitermelésről szóló vitát, vagyis a földtani feltárásokról szóló törvény módosítását, amelyet 86 ellenzéki képviselő kezdeményezésére tűztek napirendre. A törvénymódosítással az ellenzék azt szeretné elérni, hogy Szerbia mindörökre tiltsa be a lítium és a bór kitermelését, de valószínűtlen a javaslat elfogadása a hatalmi többség véleménye miatt. Az ellenzék azt állította, hogy a bánya jelentős környezetvédelmi kockázatot jelent, és évente egy főre elosztva csupán 2,5 eurós hasznot hoz. Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter ezzel egyet nem értően hangoztatta, hogy csak a bányajáradékból évente 400 millió euró folyna be a költségvetésbe, ami sokkal nagyobb összeget jelent egy főre elosztva, mint az említett 2,5 euró, ugyanakkor az ország nem a bányajáradékban látja a hasznot, egy teljes értéklánc felállítása a cél, a lítiumkitermeléstől a hiányfém feldolgozásán, a katódgyártáson át a lítium-akkumulátorok, illetve az elektromos járművek gyártásáig, ami jóval jelentősebb haszonnal jár majd, mint magának a lítiumnak a kitermelése.
