A technológiai változások és életmódunk fejlődésének rendkívüli korszakát éljük. A XXI. század a felgyorsult technológiai fejlődés százada, amelyben a negyedik ipari forradalmat éljük, és rajtunk múlik, hogy mi leszünk-e ennek a folyamatnak a vezetői vagy csak kullogunk majd mindezek mögött – mutatott rá Jelena Begović tudományos és technológiai fejlődésekkel megbízott miniszter az AI_4_LIFE: Biotech Future Forum elnevezésű nagyszabású konferencián tegnap Belgrádban, amelynek fókuszában a biológia, az egészségügy és a gyógyszeripar állt.
Mint azt a miniszter is hangsúlyozta, ma a legnagyobb fejlődés a mesterséges intelligencia és a biotechnológia terén érzékelhető, és ezen a konferencián éppen e két, a jövőnk megformálásában résztvevő területen elért eredményekkel ismerkedhetnek. Miután az élet minden szegmensét érintik ezek a fejlesztések, Begović feltette a kérdést: készen állunk-e arra, hogy a változások élvonalába álljunk, vagy csak szemlélői szeretnénk lenni? Mint monda, a BIO4 Campus kezdeményezéssel világos, hogy Szerbia a biotechnológiai fejlesztések terén szeretné megtalálni a helyét nemcsak Európában, hanem az egész világban.
Begović elmondta, a negyedik ipari forradalom olyan technológiai fúziót fogalmaz meg, amely eltörli a határokat a fizika, a digitális világ és a biológia között.
– A politikai döntéshozók, a tudósok, a vállalkozók és az üzleti vezetők közötti kapcsolat felállításával meg akarjuk mutatni, hogy a mesterséges intelligencia és a biotechnológia összekapcsolása hogyan képes reagálni korunk kihívásaira – mutatott rá a miniszter. Mint mondta, az egészségvédelem, a fenntarthatóság, a környezetvédelmi kérdések és a gazdaságfejlesztés területén már láthatók az ilyen irányú eredmények.
A kétnapos konferencián mintegy 1000 résztvevő érkezésére számítanak, 37 előadót látnak vendégül a szervezők 15 országból. A konferencia egyik vendége volt Hankó Balázs, Magyarország kulturális és innovációs minisztere is.
– Fontos, hogy Magyarország és Szerbia a tudomány, az oktatás és a kultúra területén is egyre szorosabban működjön együtt. Ha megnézzük, hogy a mai egészségügynek, egészségügyi ellátásnak mi az egyik legfontosabb kérdése, akkor látjuk: az a biotechnológia. Azért jó együttműködni Szerbiával és azért is sürgetjük ezt az együttműködést, mert az látjuk Európában, hogy egyre ritkábban tesznek fel valós kérdéseket és keresnek valós kérdésekre valós válaszokat. Ha valami, akkor az egészségügyi ellátás, az egészségügy és a kutatások megújítása valós kérdés, valós válasz, és ebben Magyarország élen jár, hiszen vezető orvos-egészségtudomány egyetemeink vannak, olyan kiváló kutatóink vannak – ha csak megnézzük a tavalyi két Nobel-díjast: Krausz Ferencet és Karikó Katalin professzor asszonyt, akik szintén kutatásaikkal az egészségügyhöz kapcsolódnak. A mai panelbeszélgetésen kiemeltem Krausz Ferenc professzor úrnak a magyar kormány által támogatott kutatását, azt, hogy a lézerkutatás hogy válik diagnosztikai eszközzé – mutatott rá a konferencia megnyitóját követően a médiának Hankó Balázs.
Ezt követően a szerb és a magyar miniszter tárgyalásokat folytatott arról, mely területeken tudják folytatni az együttműködést. Magyarország és Szerbia várhatóan olyan közös innovációs alapot hoz létre, amelynek köszönhetően az egyetemek, kutatóközpontok közreműködésével az egészséges élet, a zöldátállás és a digitalizáció területén végeznek kutatásokat. Az egyetemek közötti kapcsolatok megerősítésében is megállapodtak, illetve Magyarország az egyetemein keresztül részt kíván venni a belgrádi BIO4 Campus felépítésében. Emellett a fiatal oktatók, kutatók és az egyetemek közötti közös munkára is kiemelt figyelmet szándékoznak fordítani.
Hankó Balázs tegnap Nikola Selaković kulturális miniszterrel is tárgyalt. Abban állapodtak meg, hogy jövő ősztől közös magyar–szerb kulturális évadot indítanak, amelynek során a két ország kulturális hagyományait kívánják bemutatni.
