2024. november 4., hétfő

Szerbiában még nem alakult meg a nők elleni erőszak nyomon követéséért felelős nemzeti testület

Brankica Janković, az egyenlőség védelméért felelős biztos, ma kijelentette, hogy Szerbiában még nem alakult meg a nőgyilkosságok nyomon követéséért felelős nemzeti testület, annak ellenére, hogy ezt 2018-ban bejelentették. Elmondása szerint a statisztikai adatok továbbra is a sajtóhírekből származnak, mivel nincs megfelelő hivatalos statisztika.

Janković a femicídiumról szóló regionális fórumon, Belgrádban elmondta, hogy ezt a nemzeti testületet a kormány 2021-2025 közötti időszakra szóló stratégiája keretében tervezték létrehozni, amely a nők elleni, nemi alapú erőszak és a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére irányul. „Reméljük, hogy a kitűzött célt a meghatározott időn belül sikerül elérni” – tette hozzá.

Elmondása szerint a „femicide watch”, vagyis a nőgyilkosságok nyomon követéséért felelős nemzeti testület figyelemmel kísérné az erőszak elterjedtségét és elemezné az összes erőszakos esetet annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hatékonyabb védelem kidolgozásához.

Megjegyezte, hogy Horvátországban ez a testület már létrejött, és jó gyakorlatként szolgálhat.

– Kezdettől fogva támogattuk ezt a kezdeményezést, és támogattuk a Parlamenthez benyújtott javaslatot is, hogy minél hamarabb létrehozzák ezt a mechanizmust, mivel rendkívül fontosnak tartjuk. Minden nap egy lépést kell tennünk előre, kötelességünk a lehető leggyorsabban cselekedni az áldozatok, gyermekeik és hozzátartozóik érdekében – mondta.

Elmondása szerint az adatok azt sugallják, hogy a nők elleni erőszakos tettek száma növekszik, annak ellenére, hogy a gyilkosságok általános száma csökken. Szerbiában 2011 és 2023 között 406 nőt gyilkoltak meg.

Hozzátette, hogy a bejelentett esetekben nem volt megfelelő reakció az illetékes hatóságok részéről, és a gyilkosság kockázatát nem kezelik megfelelően.

– A büntetés bizonytalansága, a felelősségre vonás hiánya és az egyenetlen bírósági gyakorlatok a nőgyilkosságok növekedésének okai, az elkövetők úgy vélik, hogy a nőknek nincs joguk önálló döntéseket hozni – tette hozzá a biztos.

Kiemelte, hogy az oktatási rendszer kulcsfontosságú a jövőbeli változások szempontjából, mivel el kell távolítani és meg kell szüntetni minden előítéletet a nemi szerepekkel kapcsolatban.

– Rendkívül fontos a szociális és egészségügyi ellátórendszerek dolgozóinak megfelelő eljárása, amely kapacitásának csökkenését folyamatosan tapasztaljuk. Ezeknek a rendszereknek több tudásra és támogatásra van szükségük, kapacitásaikat sürgősen fejleszteni kell, nem csak kritizálni őket – mondta Janković.

Hozzátette, hogy összehangolt együttműködésre van szükség az összes illetékes hatóság között, valamint erős politikai akaratra ahhoz, hogy a meglévő szabályozásokat folyamatosan alkalmazzák, és erősítsék a rendszer kulcsfontosságú elemeinek kapacitásait a nemi alapú erőszak elleni küzdelemben.

– Az egész rendszernek az áldozatok szemszögéből kell gondolkodnia – értékelte a biztos.

Milana Rikanović, az ENSZ Nők Szerbiai Irodájának vezetője elmondta, hogy pontos adatokra van szükség a femicídiumról, hogy azonosítani lehessen a nők elleni erőszakot különböző régiókban és társadalmi csoportokban.

Ezek az információk, mondta, alapvető fontosságúak annak felismeréséhez, hogy milyen környezetben történik az erőszak, és hogy azonosítsuk a sérülékeny csoportokat.

Szerinte meg kell vizsgálni, mi romlott el a rendszerben, fel kell tenni a kérdést, hogyan történik a nőgyilkosság, mi történt, vajon az intézmények hibáztak, vagy az egyéni felelősség kérdése, és ebben segíthetne a rendszer.

– Azért kell közösen harcolnunk egy világos és alkalmazható jogi keretért a nemi egyenlőség terén, amely felfüggesztésre került. Hiányzik egy akcióterv, amelyet várunk, hogy elfogadjanak – mondta Rikanović.

Elmondta, hogy 2022-ben világszerte 89.000 nőt és lányt gyilkoltak meg, ami megmutatja, mennyire riasztó a nőgyilkosságok száma, és mennyire szembesülünk az egyenlőtlenséggel.

Hozzátette, hogy az erőszak olyan környezetben történik, ahol a törvények nem világosak, és a stratégia nem alkalmazható.

Rikanović kitért a nőkkel foglalkozó civil szervezetek elégtelen finanszírozására is, megjegyezve, hogy ezek a szervezetek többnyire adományokból kapnak támogatást.

Višnja Ljubičić, Horvátország nemek közötti egyenlőségért felelős ombudsmana elmondta, hogy az országban létrejött egy megfigyelő testület, amely az összes nőgyilkossági eset adatainak összegyűjtésére szolgál, és ez egy multidiszciplináris testület, amelyben minden érintett hatóság képviselői részt vesznek.

Mint mondta, ez a testület feltárja a rendszer hiányosságait, és az elmúlt hét évben, amióta működik, számos esetet elemeztek, és észlelték az állami szervek hiányosságait.

– Az elmúlt nyolc évben Horvátországban 105 nőt gyilkoltak meg, ezek 60%-át közeli férfi hozzátartozó ölte meg – mondta Ljubičić.

Hozzátette, hogy a nők ellen elkövetett súlyos gyilkosságot idén vették fel Horvátország büntető törvénykönyvébe, és hogy ezért a bűncselekményért a büntetés nem lehet kevesebb, mint 10 év börtön.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Illusztráció/Pexels.com