Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosítására vonatkozó dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak magyarul lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum második módosító szakasza a hatályos alkotmány 99. szakasza 2. bekezdésének (ez a Nemzetgyűlés, azaz a köztársasági parlament választói jogait szabályozza) 3. pontját érinti. A módosítással felcserélnék az említett pontot, amelyik jelenleg a következőképpen rendelkezik (a hivatalos tartományi fordítás értelmében):
A Nemzetgyűlés megválasztja a Legfelsőbb Semmítőszék elnökét, a bíróságok elnökeit, a köztársasági ügyészt, az ügyészeket, a bírákat és az ügyészhelyetteseket, az Alkotmánnyal összhangban.
A módosításról szóló dokumentumban a következőképpen fogalmaznak az említett szakasz említett bekezdése szóban forgó pontjának vonatkozásában:
A Nemzetgyűlés megválasztja a Bírósági Főtanács négy tagját, az Ügyészségi Főtanács négy tagját, megválasztja a legfőbb ügyészt és dönt tisztségének megszűnéséről.
A Bírósági Főtanács független és önálló szerv, amely biztosítja és szavatolja a bíróságok és a bírák függetlenségét és önállóságát. Az Ügyészségi Főtanács, amely az ügyészek önállóságát biztosítja, illetve szavatolja az Alkotmánnyal összhangban, jelenleg még hatályos elnevezése Állami Ügyészi Tanács, elnevezése az Alkotmány elfogadását, illetve kihirdetését követően változna.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum indoklásának értelmében ennek a módosításnak az a célja, hogy a Nemzetgyűlés választói joga az igazságügyi rendszer tekintetében a jövőben kizárólag a 11-11 tagú Bírósági Főtanács és Ügyészségi Főtanács 4-4 tagjának, továbbá a legfőbb ügyésznek a megválasztására, valamint utóbbi tisztsége megszűnéséről való döntésre korlátozódjék. Ezzel a jövőben, amennyiben az alkotmánymódosítás elfogadásra kerül, a parlament közvetlenül nem venne részt a bírósági hierarchia csúcsán elhelyezkedő bíróság elnökének, továbbá a bíróságok elnökeinek, valamint a bíráknak és az ügyészeknek a megválasztásában. A Nemzetgyűlés közvetlen részvételét az említett választási folyamatokban a Velencei Bizottság még 2005-ben, a hatályos Alkotmány elfogadását megelőzően elvitatta, olvasható az indoklásban.
