Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak magyarul lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum negyedik módosító indítványa a hatályos Alkotmány 142. szakaszát (Az igazságszolgáltatás alapelvei) érinti, a módosítással törölnék az eddigi szakaszt, azaz az ebbe foglalt rendelkezések helyére újakat iktatnának be. A módosító indítvány az Alkotmány 145. szakaszát (Bírósági határozatok) is érinti, azaz átveszi annak bizonyos rendelkezéseit – például a megkegyelmezésre és a közkegyelemre vonatkozót – ám utóbbiról részletesebben a későbbiekben lesz szó.
A 142. szakasz módosítással törlendő rendelkezései a következők (a hivatalos tartományi fordítás értelmében):
A bírósági hatalom a Szerb Köztársaság egész területén egységes.
A bíróságok munkájukban önállóak és függetlenek, az Alkotmány, a törvények és egyéb általános aktusok alapján ítélkeznek, amikor ezt törvény, a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai és a megerősített nemzetközi szerződések így irányozzák elő.
A bírósági tárgyalás nyilvános, és csupán az Alkotmánnyal összhangban korlátozható.
Az ítélkezésben a bírák és ülnökbírák vesznek részt, a törvényben meghatározott módon.
Törvényben előírható, hogy meghatározott bíróságokon és meghatározott ügyekben csak bírák ítélkezhetnek.
A bíróság tanácsban ítélkezik, de a törvényben előírható, hogy meghatározott ügyekben egyesbíró is dönthet.
A módosításban, amelyik felváltaná az említett szakaszt, a következőképpen fogalmaznak:
A bírói hatalom a bíróságokat illeti meg, amelyek függetlenek.
A bírósági hatalom a Szerb Köztársaság egész területén egységes.
A bírósági határozatokat a nép nevében hozzák meg.
A bírósági határozatot csak a hatáskörében illetékes bíróság vizsgálhatja felül, a törvényben előírt eljárás szerint, továbbá az Alkotmánybíróság, az alkotmányjogi panasz eljárásában.
Megkegyelmezéssel vagy közkegyelemmel a kirótt büntetés bírósági határozat nélkül is – egészében vagy részben – elengedhető.
A bírósági tárgyalás nyilvános, és csupán az Alkotmánnyal összhangban korlátozható.
Törvényben előírható, hogy az ítélkezésben a bírák mellett ülnökbírák is részt vesznek.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum indoklásának értelmében ezen módosítási szakasz egyik legfontosabb rendelkezése a bírósági határozatok felülvizsgálatára vonatkozik. Ezen belül az érdemi változás az a fél mondat, amelyik egyértelműen előirányozza, hogy bírósági határozatot az Alkotmánybíróság is felülvizsgálhat, az alkotmányjogi panasz eljárásában. A hatályos alkotmány nem kellő alapossággal szabályozza a bíróságok és az Alkotmánybíróság (elnevezésének ellenére utóbbi formálisan nem része a bírósági, illetve az igazságügyi rendszernek) kapcsolatát, áll az indoklásban. Utóbbi szerint a hatályos Alkotmány nem kellőképpen precíz rendelkezései ahhoz vezettek, hogy megkérdőjeleződött az alkotmányban szavatolt emberi jogok a bíróságok – beleértve ebbe a Legfelsőbb Semmítőszék – határozataival szembeni alkotmánybírósági védelmének a legitimitása és legalitása. A módosítási indítvány megoldást kínál fel az Alkotmánybíróság az alkotmányos renden belüli pozíciójára, valamint szerepkörére, de úgy, hogy közben nem kérdőjelezi meg a bíróságok függetlenségét, fogalmaznak. Az indoklás szerint a szavatolt emberi jogok alkotmánybírósági, akár bírósági határozatokkal szembeni védelmével kiteljesedik az Alkotmányban szavatolt emberi jogok védelme.
