Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak magyarul lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum hatodik módosító szakasza a hatályos Alkotmány 144. szakaszát (A Legfelsőbb Semmítőszék elnöke) érinti, nemcsak a szakasz címe, hanem annak tartalma is változna, azaz utóbbi teljes egészében törlődne. Ez a szakasz az eddigiekben részletesen szabályozta a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke megválasztásának az eljárását, mandátumának időtartamát, megbízatása idő előtt való megszűnésének a feltételeit és módját. Emlékeztetőül, az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum egyik korábban részletezett módosító szakaszának értelmében az ország legfelső bíróságának elnevezése a jövőben nem Legfelsőbb Semmítőszék, hanem Legfelsőbb Bíróság lenne, és utóbbi elnöke megválasztásának tekintetében a köztársasági parlamentnek többé nem lenne közvetlen hatásköre.
A módosítást, illetve a törlést követően a 144. szakasz címe a következő lenne: A bírák függetlensége, ez a következőképpen fogalmaz:
A bíró független, és az Alkotmány, a megerősített nemzetközi szerződések, a törvények, a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai és egyéb általános, törvénnyel összhangban hozott aktusok alapján ítélkezik.
Bírói tisztségének ellátása során a bíróra bármilyen alkalmatlan befolyást tilos gyakorolni.
Ez a módosítás egyebek mellett azért fontos, mert a bírói ítélkezés alapjául szolgáló aktusok témakörét összehangolja az alkotmány 194., a hazai és a nemzetközi általános jogi aktusok hierarchiáját szabályozó szakasszal, mutatnak rá a módosításról szóló dokumentum indoklásában. Mint hozzáteszik, az elmúlt néhány évtizedben a bírák szerepe elkezdett jóval túlmutatni a törvények értelmezésén és alkalmazásán, így a hatékony jogvédelem szempontjából elengedhetetlen, hogy a bírák a törvények mellett ismerjék, illetve közvetlenül alkalmazzák ne csak az Alkotmányt, hanem a megerősített nemzetközi szerződéseket – ezek egy része az emberi jogok területét szabályozza – és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályait is (utóbbiak ugyanis az alkotmány értelmében a Szerb Köztársaság jogrendjének szerves részét képezik és közvetlenül alkalmazzák azokat, vagy legalábbis közvetlenül alkalmazhatóak). Mindemellett fontos kiemelni, hogy azzal, hogy a függetlenséget a bírákhoz, nem pedig a bíróságokhoz társították, megteremtették a bírói függetlenség erősödésének az alapfeltételeit, áll az indoklásban.
