Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum hetedik módosító indítványa szakasz-számozás tekintetében a hatályos Alkotmány 145. szakaszát (Bírósági határozatok), míg tartalmilag 147. szakaszát (A bírák megválasztása) érinti. A 145. szakasz törlendő rendelkezéseinek egy részét a negyedik módosító indítvánnyal a 142. szakaszba (Az igazságszolgáltatás alapelvei) építenék bele az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum értelmében, erről sorozatunk egyik korábbi részében már olvashattak.
A 147. szakasz jelenleg a következőképpen rendelkezik a bírák megválasztásáról, a hivatalos tartományi fordítás értelmében:
A bírói tisztségre első ízben megválasztandó bírát a Nemzetgyűlés választja meg, a Bírósági Főtanács javaslatára.
Az első ízben bírói tisztségre megválasztott bíró megbízatása három évig tart.
A bírói tisztség állandó végzésére a bírát, azonos vagy más bíróságon, a Bírósági Főtanács választja meg, a törvénnyel összhangban.
Az állandó bírói tisztséget betöltő bíráknak másik vagy felsőbb bíróságon való megválasztásáról a Bírósági Főtanács dönt.
A hetedik módosító indítvány A bírák megválasztásának feltételei címmel épülnek be az Alkotmányba, ez a következőképpen fogalmaz:
A bírák megválasztásának a feltételeit, és az ülnökbírák megválasztásának és mandátumának a feltételeit törvény szabályozza.
Az összehasonlító alkotmányjog azt szemlélteti, hogy a legtöbb országban nem az Alkotmányban szabályozzák a bírák megválasztásának a feltételeit, indokolják a szóban forgó indítványt az Alkotmány módosításáról szóló dokumentumban. Amennyiben a bírák megválasztásának a feltételeit az Alkotmányban szabályozzák, egyfajta túlszabályozás lép fel és indokolatlanul megbomlik az Alkotmány szövegének egyensúlya, áll az indoklásban, amelyben példaként a jogvédőt emelik ki, megjegyezvén, hogy utóbbi megválasztásának szakmai feltételeit sem az Alkotmány, hanem törvény írja elő.
