A törvényjavaslat azoknak a polgároknak a helyzetén fog javítani, akik a szociális védelemben ideiglenes elszállásra szorulnak, emelte ki tegnap Darija Kisić Tepavčević, munkaügyi és szociális védelmi miniszter a köztársasági képviselőház napirendjén szereplő, a szociális védelemben ideiglenes elszállásolásról szóló törvényjavaslat kapcsán. Szavai szerint senkit sem érinthet megkülönböztetés, mindenkinek egyforma feltételek mellett kell ezekkel a jogukkal élni, miközben azok, akik a döntést meghozzák, tájékozottságból, hatékonyan kell meghozniuk a döntésüket az emberi jogok tiszteletben tartásával.
Kisić Tepavčević ugyanakkor elmondta, az ideiglenes elszállásolásra való jog alkalmazása mellett folyamatos munka kell hogy folyjon, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy önállósulhasson és idővel teljes, önálló életet tudjon folytatni a társadalomban, a szociális inklúzió igénybe vételével. Közölte azt is, hogy az elszállásolás csupán végső megoldás lehet abban az esetben, akik nem tudnak a családjukban megmaradni, vagy más szolgáltatások igénybe vételével nem tudnak önálló életkörülményeket kialakítani.
A törvényjavaslat egy stratégiai megoldás része, mégpedig ezáltal szeretnének egy átmeneti megoldást nyújtani azoknak, akik az intézményes védelemből önálló szerepet szeretnének vállalni a társadalomban – mondta a miniszter.
A felszólaló képviselők támogatásukról erősítették meg a minisztert, mondván, a szociális védelem alatt levő gyerekek, vagy felnőttek, akiknek nincs hol élniük, vagy az erőszak áldozatai, a legveszélyeztetettebbek, nekik az állam intézményes támogatással ideiglenes szálláshelyet kell hogy biztosítson. Kiemelték, a szociális védelemben vannak olyan személyek, akik több mint 11 évig élnek otthonban, a szociális védelem felhasználóinak 28 százaléka, akik elszállásolásra szorulnak, 20 évet töltenek otthonban, a rokonok és családi kapcsolatok fenntartása nélkül. Így üdvözölték azokat a kezdeményezéseket, amelyek az ideiglenes elszállásolással az önállósuláshoz vezető intézményes megoldásokat serkentik.
A képviselők vitát folytattak a Ruma–Šabac–Loznica gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges, 14,9 milliárd dináros (dinár alapú) hitel felvételéről is. Rámutattak, hogy ez az autópálya köti majd össze Vajdaságot Mačvával és a Drina-menti körzettel.
Mint minden kedden, a képviselők kérdéseket intézhettek az állami intézményekhez. Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője Siniša Mali pénzügyminiszterhez intézte kérdését, mégpedig Szerbia, azaz Vajdaság önkormányzatainak fejlettsége szerinti finanszírozása kapcsán.
Kiemelte, az önkormányzatok fejlettsége nagy mértékben eltér egymástól, ezért rámutatott arra, hogy a kevésbé fejlett községeknek elsőbbséget kell élvezniük a támogatások szétosztásakor. A községek fejlettségi szintje nem mérhető kizárólag gazdasági adatokkal, szavai szerint Vajdaságban a regionális különbözőségek jobban kimutatkoznak, mivel intenzívebb a demográfiai fogyatkozás. Míg az elmúlt évtizedekben leginkább a határ közelében levő helységek néptelenedtek el, addig most ez a jelenség országos szinten jellemző. Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2015-ben hozott döntése alapján a régió fejlődési szintjét új meghatározási módszer szerint kellene mérni, amelynek során gazdasági, szociológiai, demográfiai, oktatási és pénzügyi szempontokat vizsgálnak. Ám az új vizsgálati módszer alkalmazására 2015 és 2021 között nem került sor, hanem a 2014-es adatok szerint elkészített rangsort vette alapul a kormány, és aszerint sorolta be az önkormányzatokat, ez pedig kedvezőtlen eredményt hozott a fejletlen önkormányzatok számára. Így Pék Zoltán arra kérdezett rá, mikor kezdik el alkalmazni az új módszert, hogy időszerű rangsort állítsanak fel a községek fejlettségi szintje szerint.
Nyitókép: Parlamenti ülés (Ótos András felvétele)
