Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosításról olvashatnak lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum tizenegyedik módosító indítványa számozás tekintetében a hatályos Alkotmány 149. szakaszát (A bírói függetlenség), míg tartalom szempontjából 144. szakaszát érinti.
A módosító indítvány a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a bíróságok elnökei címmel épülne bele az Alkotmányba. Jelenleg az országban a Legfelsőbb Semmítőszék a legfelső bíróság, ennek elnöke helyzetét és megválasztásának módját a hatályos Alkotmány 144. szakasza szabályozza, a hivatalos tartományi fordítás értelmében a következőképpen:
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökét a Nemzetgyűlés választja meg, a Bírósági Főtanács javaslatára, a Legfelsőbb Semmítőszék általános értekezlete, valamint a Nemzetgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága véleményének megszerzését követően.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökét öt évre választják, és nem választható újra.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnökének megbízatása idő előtt megszűnik saját kérelmére, a bírósági funkció megszűnésére törvényben előírt feltételek bekövetkeztével, vagy a bírósági elnök törvényben meghatározott okok miatti felmentésével.
A Legfelsőbb Semmítőszék elnöke tisztségének megszűnésére vonatkozó határozatot a Nemzetgyűlés hozza meg a törvénnyel összhangban, melynek során a felmentési határozatot a Bírósági Főtanács javaslatára hozza meg.
A tizenegyedik módosító szakasz a következőképpen fogalmaz:
A Legfelsőbb Bíróság elnökét a Bírósági Főtanács választja meg, a Legfelsőbb Bíróság általános értekezlete véleményének megszerzését követően, öt évre.
Ugyanaz a személy nem választható újra a Legfelsőbb Bíróság elnökévé.
A többi bíróság elnökét a Bírósági Főtanács választja, öt évre.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentumban rámutatnak, hogy a bíróságok elnökei megbízatásának időtartamát kiegyenlítették az ország legfelső bírósága elnökének mandátumával, előbbieket jelenleg 4 évre választják meg.
