Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak magyarul lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum tizenharmadik módosító indítványa számozás tekintetében a hatályos Alkotmány 151. szakaszát (Mentelmi jog), tartalmilag pedig a 153. szakaszát (A Bírósági Főtanács jogállása, összetétele és megválasztása) érinti. Utóbbi jelenleg a következőképpen rendelkezik a hivatalos tartományi fordítás értelmében:
A Bírósági Főtanács független és önálló szerv, amely biztosítja és szavatolja a bíróságok és a bírák függetlenségét és önállóságát.
A Bírósági Főtanács 11 tagból áll.
A Bírósági Főtanácsot tisztségüknél fogva a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke, az igazságügyi miniszter és a Nemzetgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának elnöke, valamint a Nemzetgyűlés által a törvénnyel összhangban megválasztott további nyolc tag alkotja.
A választott tagok közé tartozik hat, állandó tisztséget betöltő bíró, egyikük az autonóm tartomány területéről, kettőjük legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, tekintélyes és kimagasló jogász, közülük egyik ügyvéd, a másik pedig jogi kar tanára.
A bírósági elnökök nem lehetnek a Bírósági Főtanács választott tagjai.
A Bírósági Főtanács tagjainak megbízatása öt évre szól, a tisztségbeli tagok kivételével.
A Bírósági Főtanács tagja a bírójával azonos mentelmi jogot élvez.
A tizenharmadik módosító indítvány A Bírósági Főtanács összetétele címmel épülne be az alkotmányba, ez a következőképpen fogalmaz:
A Bírósági Főtanácsnak 11 tagja van: hat bíró, akiket a bírák választanak meg, 4 kimagasló jogász, akiket a Nemzetgyűlés választ meg és a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
A Bírósági Főtanács bíró tagjainak a megválasztását törvényben szabályozzák.
A bírák a Bírósági Főtanácsba való megválasztása során odafigyelnek a bírák legszélesebb képviseletére.
A Nemzetgyűlés olyan kimagasló jogászok közül választja meg a Bírósági Főtanács tagjait, akik legalább 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, 8 jelölt közül, akiket a Nemzetgyűlés illetékes bizottsága javasol, közpályázatot követően, valamennyi népképviselő kétharmados szótöbbségével, a törvénnyel összhangban.
Amennyiben a Nemzetgyűlés nem választja meg mind a négy tagot a törvényben meghatározott határidőn belül, a többi tagot a törvényben meghatározott határidő lejártát követően a Nemzetgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfelsőbb Ügyész és a polgári jogvédő alkotta bizottság választja meg szavazattöbbséggel, az összes, a megválasztás feltételeinek eleget tevő jelölt közül.
A bíróságok elnökeit nem választhatják meg a Bírósági Főtanács tagjává.
A Bírósági Főtanács tagjának, akit a Nemzetgyűlés választott meg, méltónak kell lennie a tisztségre.
A Bírósági Főtanács tagja, akit a Nemzetgyűlés választott meg, nem lehet politikai párt tagja.
A megválasztással kapcsolatos többi feltételt, valamint a Bírósági Főtanács a Nemzetgyűlés által megválasztott tagjának a tisztségével való összeférhetetlenséget törvényben szabályozzák.
A módosító indítvány indoklásának értelmében azzal, hogy a 11 tag közül összesen hét lenne bíró, sikerülne összehangolni a hazai szabályozást az európai mércékkel. Mint kiemelik, a megfogalmazás, miszerint a bírák a Bírósági Főtanácsba való megválasztása során odafigyelnek a bírák legszélesebb képviseletére, nemcsak a bíróságok különböző rendjeinek, hanem a bíróságok területi képviseltetésére is vonatkozik. Az eddigi szabályozással ellenben a Bírósági Főtanácsnak nem lehetne tagja az igazságszolgáltatás területéért illetékes miniszter, sem a Nemzetgyűlés illetékes bizottságának elnöke, ez a megoldás pedig nemcsak a Velencei Bizottság, hanem a szerbiai szakmai közvélemény észrevételeivel is összhangban áll – emelik ki.
