Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak magyarul lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum (aktus) huszonkettedik módosító indítványa számozás tekintetében a hatályos Alkotmány 160. szakaszát (Felelősség) érinti, míg tartalmilag teljesen új alkotmányos rendelkezéscsoportról van szó, amelyik Az ügyészi tisztség állandósága címmel épülne be az Alkotmányba.
Jelenleg kizárólag a hatályos alkotmány 159. szakaszának 7. bekezdése foglalkozik ezzel a kérdéssel, ebből derül ki, hogy az ügyészhelyettesek tisztsége állandó jellegű is lehet.
A huszonkettedik módosító indítvány a következőképpen fogalmaz:
Az ügyész tisztsége állandó.
Az ügyész tisztsége a nyugdíjkorhatár betöltése előtt megszűnik: saját kérelmére, amennyiben tartósan elveszíti az ügyészi tisztség végzéséhez szükséges munkaképességet, amennyiben megszűnik szerbiai állampolgársága, vagy amennyiben felmentik tisztségéből.
Az ügyészt akkor mentik fel tisztségéből, ha bűncselekmény elkövetésének okán legkevesebb 6 hónapos szabadságvesztésre ítélik, vagy amennyiben fegyelemi eljárásban megállapítják, hogy súlyos fegyelmi szabálysértést követett el, amelyik az Ügyészségi Főtanács értékelése szerint súlyosan ártalmas az ügyészség tekintélye vagy a közvéleménynek az ügyészségek iránti bizalma szempontjából.
Az ügyész tisztségének megszűnéséről az Ügyészségi Főtanács dönt.
Az ügyész az Ügyészségi Főtanács az ügyészi tisztség megszűnéséről szóló határozata ellen az Alkotmánybíróságnál fellebbezhet, ez kizárja az alkotmányjogi panasz benyújtására való jogot.
A részletezett módosító indítványt a javaslattevő ugyanazokkal az érvekkel indokolta, mint a nyolcadik, a bírói tisztség állandóságát szabályozó módosító indítványt.
„A javasolt megoldással a szerbiai Alkotmány visszatérne az általánosan elfogadott civilizációs vívmányokhoz" – emelik ki ezen módosító indítvány indoklásában. Az ügyészi tisztség a jövőben kizárólag az Alkotmányba foglalt okokból kifolyólag szűnhetne meg, nem pedig törvényes rendelkezések alapján, így az ügyészek tisztsége megszűnésének a feltételeit nem lehetne törvénymódosítással alakítani, például a parlamenti hatalom összetételének minden egyes változásakor.
Mint arra sorozatunk nyolcadik részében már rámutattunk, a fejlett demokráciákban az esetek többségében általánosan elfogadott az alapelv, hogy az igazságügyi rendszer függetlenségének egyik alapfeltétele a különböző igazságügyi tisztségek állandósága, hiszen a jogtudomány álláspontja szerint ezzel minimálisra csökkenthető a politikai vagy egyéb nyomásgyakorlás egyik konkrét formája. Ez az álláspont abból a feltételezésből táplálkozik, hogy ha valakinek biztos a munkahelye, akkor határozottabban áll ellen a különböző érdekcsoportok befolyásolási kísérleteinek.
A jelenleg hatályos Alkotmány, továbbá az ügyészségről szóló törvény értelmében az először megválasztott ügyészhelyettes (az alkotmánymódosítás elfogadásának esetében ezt a tisztséget neveznék a későbbiekben ügyésznek) megbízatása három évre szól, minden következő megválasztás viszont állandó jellegű.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum huszadik módosító indítványának értelmében a Legfőbb Ügyészt és a főügyészeket (jelenleg Köztársasági Ügyész és ügyészek) hat évre választanák meg, azzal, hogy előbbi tisztségre ugyanazt a személyt csak egyszer lehetne megválasztani.
