Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum (aktus) huszonkilencedik módosító indítványa a hatályos Alkotmány 172. szakaszának (Az alkotmánybírák megválasztása és kinevezése) második és harmadik bekezdéseit érinti, ezek a hivatalos fordítás értelmében ekképpen rendelkeznek:
Az Alkotmánybíróság öt bíráját a Nemzetgyűlés választja, öt bírát a köztársasági elnök nevez ki, öt bírát pedig Szerbia Legfelsőbb Semmítőszékének általános értekezlete nevez ki.
A Nemzetgyűlés a köztársasági elnök által előterjesztett 10 jelölt közül választja meg az Alkotmánybíróság öt bíráját, a köztársasági elnök a Nemzetgyűlés által előterjesztett 10 jelölt közül nevezi ki az Alkotmánybíróság öt bíráját, Szerbia Legfelsőbb Semmítőszékének általános értekezlete pedig a Bírósági Főtanács és az Állami Ügyészi Tanács együttes ülésén előterjesztett 10 jelölt közül öt bírát nevez ki.
A huszonkilencedik módosító indítvány az alábbiak szerint fogalmaz:
Az Alkotmánybíróság öt bíráját a Nemzetgyűlés választja, öt bírát a köztársasági elnök nevez ki, öt bírát pedig a Legfelsőbb Bíróság általános értekezlete.
A Nemzetgyűlés a köztársasági elnök által előterjesztett 10 jelölt közül választja meg az Alkotmánybíróság öt bíráját, a köztársasági elnök a Nemzetgyűlés által előterjesztett 10 jelölt közül nevezi ki az Alkotmánybíróság öt bíráját, a Legfelsőbb Bíróság általános értekezlete pedig a Bírósági Főtanács és az Ügyészségi Főtanács együttes ülésén előterjesztett 10 jelölt közül öt bírát nevez ki.
Ez a módosító indítvány az egyéb, korábban részletezett módosító indítványok keretében javasolt megoldások okán szükségszerű, változna ugyanis az Állami Ügyészi Tanács és a Legfelsőbb Semmítőszék elnevezése. Az alkotmánybírák megválasztásának, illetve kinevezésének a folyamata és logikája nem módosulna.
