A küszöbönálló elnökválasztás érdekesen alakítja ezúttal is a politikai életet. Igaz, a hatalmi párt sem tette hivatalossá jelöltjét, de azt azért már tudhatjuk, hogy a Szerb Haladó Párt Aleksandar Vučićot, a párt elnökét, a jelenlegi államfőt jelöli majd, és várhatóan a többi, a hatalmi koalíciót képező párt is őt támogatja. Amíg a hatalmi pártok tömörülnek, az ellenzéki pártok között ezúttal is nagy a széthúzás. Amit azonban biztosra lehet venni, több jelöltet indítanak.
Arról, hogy a Szerbiai Demokrata Párt jelöltje Miloš Jovanović lesz, a párt már szeptemberben nyilatkozott. Ő a NADA (Remény) koalíció jelöltje lesz, amit az SZDP, a Mozgalom a Szerb Királyság Megújításáért (Pokret Obnove Kraljevine Srbije, POKS) és további 23 polgári egyesület képez. December folyamán Srđan Škoro, a Szabad Szerbia tagja is bejelentette, indul a választásokon, valamint Boško Obradović neve is felmerült, a Dveri mozgalom és a patrióta blokkot képviselők jelöltjeként.
A legnagyobb ellenzéki blokknak számító ellenzéki csoportosulás, amelynek élén a Szabadság és Igazság Pártja (SZIP) és a Néppárt (NP) állt, Zdravko Ponošt nevezte meg jelöltként, aki a Szerbiai Katonaság nyugdíjazott tábornoka, a Néppárt tagja. Mint arra a Deutsche Welle (DW) szerbiai portálja rámutatott, Ponošt ugyan saját pártja nem támogatta abban, hogy induljon az elnökválasztáson, ezért is olyan meglepő, hogy az NP koalíciós partnerének támogatását ugyanakkor megkapta. Még Vuk Jeremić, az NP elnöke is meglepetésének adott hangot, egyik nyilatkozatában kiemelte, ő is a médiából értesült erről a döntésről.
– Rossz jelzés ez a választók felé, teljesen érthetetlen képet közölnek – hangsúlyozta a Dejan Bursać, a Politikai Tudományok Intézetének tagja, és hozzátette: – Ez a csoportosulás eddig is hasonló hibákat vétett, elsősorban a kvótákról szóló megállapodásokra gondolok, és arra, hogy felülkerekedtek a népszavazáson, ami megmozdította a választópolgárok egy részét, mindezek után pedig azt mutatják, hogy nem tudnak megegyezni a koalíción belül – hangsúlyozta.
Đorđe Vlajić újságíró is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen nyilvános fellépés arra utal, hogy a legnagyobb ellenzéki blokk berkeiben felborult a bizalom és az együttműködés. Szavai szerint ez elbátortalanító, hiszen az ellenzéken belül nincs világos megállapodás arról, ki indul a választásokon, milyen politikai célokkal.
Dejan Bursać rámutatott, hogy a koalíción belüli eltérések miatt most a koalíció egyik tagjánál keserű szájíz jelenik meg. Paradoxnak nevezte, hogy még mindig két jelöltről lehet beszélni: Zdravko Ponošról és Miroslav Aleksićről, mindketten az NP tagjai.
Vuk Jeremić legutóbbi kijelentései szerint az első jelöltjük Miroslav Aleksić, de készek arra is, hogy támogassák Ponošt. Bursać figyelmeztet arra, hogy amennyiben ez a koalíció külön-külön indít jelöltet, nem biztos, hogy elérik a cenzust. Szerinte a két pártnak egy közös jelöltet kell állítani.
Đorđe Vlajić ugyanakkor felveti annak lehetőségét, hogy ez a politikai blokk még nem hozta nyilvánosságra valódi jelöltjét, hiszen 5-6 név között vacilláltak. Így elképzelhetőnek tartja, hogy csupán így próbálják felhívni magukra a közvélemény figyelmét.
Vuk Jeremić egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, a koalíció közvélemény-kutatást végzett az ellenzéki jelöltekkel kapcsolatban, amit január 25-én terveztek közzétenni, erre azonban nem került sor, csupán Ponošt helyezték előtérbe. A Néppárt közleménye szerint jó megítélést kapott Marinika Tepić, Božo Prelević, Miroslav Aleksić és Zdravko Ponoš, majd hangsúlyozták, hogy két jelöltjük is jobb eredményt ért el még Aleksićnél és Ponošnál is. Ez, mint arra a DW is rámutat, felveti annak lehetőségét, hogy a valódi jelöltjük az elnökválasztáson akár Marinika Tepić is lehet.
Dragan Đilas ugyanakkor arról nyilatkozott, hogy Miroslav Aleksićre inkább parlamenti képviselőként vagy miniszterként tekintenek. Tepić és Ponoš népszerűségére voltak valójában kíváncsiak.
Hogy végül hogyan alakul, nemsokára kiderül. Azt viszont, hogy miért nem indít egy elnökjelöltet az ellenzéki pártok és csoportosulások, erről megoszlanak a vélemények. Politikai elemzők szerint éppen a több ellenzéki jelölt ösztönzi majd a választokat arra, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a választásokon, és hogy legyen második körös megmérettetés is.
Bursać szerint logikus szemlélet ez, ő maga mégis úgy érzi, egyik jelölt sem élvez olyan bizalmat a választók körében, ami második körre „kényszerítené” Aleksandar Vučićot. Szavai szerint még túl korai az ilyen fellépés, jelenleg az SZHP-nek nagy fölénye van.
A szerb média arról is beszámolt a napokban, hogy Zdravko Ponoš jelölése felkeltette a külföldi diplomáciai képviseletek figyelmét is, ezért cikkeztek oly sokat arról, hogy az ellenzéki jelölt valójában a NATO és a nyugati nagykövetségek jelöltje.
