Kedden megjelent Bosznia-Hercegovina hivatalos közlönyében a Büntetőtörvénykönyv azon módosítása, amely megtiltja és bünteti a népirtás tagadását és a háborús bűncselekmények dicsőítését. A rendelkezések szerdán hatályba is léptek – jelentette a Tanjug hírügynökség.
Mint ismeretes, Valentin Inzko, az ENSZ távozó bosznia-hercegovinai főképviselője tett javaslatot arra, hogy váljon a Büntetőtörvénykönyv részévé a srebrenicai népirtás tagadásának tette, s ennek kapcsán hozzanak megfelelő szankciókat is. Ezt követően az állam intézményeit elhagyták a boszniai szerb entitás képviselői, nem vesznek a továbbiakban részt a közös munkavégzésben, ami intézményes válságot és a kedélyek felkorbácsolását idézte elő az országban.
Aleksandar Vučić államfő a témával kapcsolatban előző nap elmondta, Szerbia nem szándékozik beleavatkozni a Bosznia-Hercegovina belügyeibe, annyit tesz, hogy figyelemmel kíséri ami Szarajevóban, és azt is, ami Banjalukában történik. Tegnap megerősítette, tájékoztatták Belgrádot a módosítás életbe lépéséről, s ismét aláhúzta, figyelemmel kísérik az eseményeket. Szerbia javaslatot fog előterjeszteni, és párbeszédet kezdeményez a bosnyákokkal azzal a korábbi nyilatkozatával összhangban, melyben rámutatott, a szerbeknek és a bosnyákoknak baráti, testvéri népként kell folytatniuk az együttélést, tekintet nélkül a mai ellentétekre.
Komoly aggodalmának adott hangot tegnapi kijelentésében Aleksandar Vulin szerbiai belügyminiszter a boszniai történések miatt. Véleménye szerint a szerb entitás jelenleg komoly csapásnak van kitéve, s az a legfontosabb, hogy teljes egységet képviseljenek most a boszniai szerbek, tegyenek félre minden politikai különbséget, ami megosztaná a közösség tagjait. Arra emlékeztetett, hogy holnap ülésezik a boszniai szerb parlament, mely szerinte fontos intézkedéseket fogad el Inzko javaslatával kapcsolatban. Vulin képtelenségnek nevezte ezt a törvénymódosítást.
– Ki fogja letartóztatni azokat, akik szerint nem történt népirtás, ki fogja megállapítani, bűncselekményt követett-e el annak tagadásával valaki, mi fog történni, ha egymillió szerb aláír egy petíciót, amelyben szerepel, hogy szerintük nem volt genocídium? Vajon mind az egymilliót le fogják tartóztatni? – tette fel a kérdéseket a belügyi tárca vezetője.
Inzkót tette felelőssé a történtekért, mert, mint mondta, távozása előtt tudhatta, egy ilyen intézkedés politikai problémákat okoz Bosznia-Hercegovinában. Inzko lépése előtt Boszniát a stabilitás határozta meg a szokásos belső nézetkülönbségekkel. Most egymással összeveszett nemzetek országának számít, miután – távozása előtt az utolsó pillanatban – Inzko meghozta ezt a döntést – értékelte a szerb belügyminiszter. Abbéli véleményének adott hangot, hogy nem hozhat semmi jót, ha a szerbekre rá akarják kényszeríteni a népirtás elfogadását, esetleg azt, hogy törődjenek bele, nem is létezhet a jövőben boszniai Szerb Köztársaság.
