A köztársasági képviselőház a kultúrával foglalkozó kerettörvény összehangolását kezdte meg tegnap a nemek egyenjogúságával foglalkozó törvénnyel, miszerint a kultúrában dolgozók nemi megoszlását igyekszik egyenjogúbbá tenni. A parlamenti képviselők vitát indítottak a könyvtári és információs tevékenységekről szóló törvény módosításáról is, amelynek az egyik legfontosabb pontja, hogy a jövőben könyvtár igazgatójává felsőfokú végzettségű, az eddigi három év helyett a kultúra terén legalább ötéves munkatapasztalattal rendelkező személyt lehessen megválasztani.
A kultúrával foglalkozó kerettörvény módosítása mindenekelőtt a kulturális intézmények igazgató bizottságának és felügyelőbizottságának összetételét érinti, ugyanis az eddig kevésbé képviselt nem számára az eddigi 30 százalék helyett 40 százalékos képviseletet tesz lehetővé. Gordana Čomić, az emberi, kisebbség és társadalmi párbeszédért felelős miniszter a törvénymódosítás ismertetésekor felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy erre a június 1-jén hatályba lépett nemek egyenjogúságával foglalkozó törvény miatt volt szükség, ugyanis a törvény új szabályozást követel meg a nemek képviseletét illetően, így a kulturális intézmények 5 fős igazgatóbizottságában, 3 fős felügyelőbizotságában és a Nemzeti Kulturális Tanács 11 fős tagságában 40 százalékban képviseltetnie kell magát a kevésbé képviselt nemnek. Čomić rámutatott, hogy a kultúrával foglalkozó intézmények többségében nőkből van több. Ő ezt azzal magyarázta, hogy miután a „kultúrában nincs sok pénz, a férfiak érdeklődése is kisebb". Ennek ellenére a férfiak is nagyobb számban vesznek majd részt ezeknek az intézményeknek az irányító szerveiben.
A miniszter előrevetítette, hogy a következő időszakban a képviselők több törvényt lesznek kénytelenek összehangolni a nemek egyenjogúságáról szóló törvénnyel, és készül majd egy olyan jelentés is, amely rámutat arra, hogy a szektorpolitika, a minisztériumok, az önkormányzatok életében a törvény mennyire hatott ki a nők, illetve a férfiak életére.
A parlamenti képviselők tegnapi napirendjének harmadik pontja a közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA 2006) módosítása volt, ami a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás vegyes bizottságának döntése alapján történt, mégpedig a megállapodás 4. mellékletének módosításáról van szó, ami a termék eredetének megfogalmazását pontosítja, és az adminisztratív együttműködés módozatát határozza meg. Erről holnap vitáznak a képviselők. Ezt követően Ivica Dačićnak, a parlament elnökének bejelentése szerint a képviselők várhatóan ma délután szavaznak a három napirendi pontról, miután az új (régi) államügyész, Zagorka Dolovac a parlament előtt leteszi az államügyészi esküt, illetve a képviselők kérdéseket intéznek a kormány tagjaihoz.
