Az Európai Bizottság valóban az Európai Parlament elé terjesztette a Koszovó ellen irányuló megszorítások listáját – ismerte el a tegnapi kormányülésen Albin Kurti koszovói miniszterelnök, s abbéli véleményének adott hangot, hogy Pristina nem érdemel efféle bánásmódot Brüsszeltől, mert ha olykor bírálta is a európai uniós döntéseket, a legszilárdabb szövetségesnek számít az egész Nyugat-Balkánon. Kurti úgy fogalmazott, hogy Koszovó partnere az EU-nak, amit saját európai értékrendjével, demokratikus, elvszerű politikájával és hosszú távú érdekeinek a megfogalmazásával is képes alátámasztani. Hozzáfűzte, hogy Pristina a legrosszabb esetben legfeljebb kritikus volt egyes uniós nézetekkel szemben, de sohasem fogalmazott meg cinikus üzeneteket, nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet eddig kapott az EU-tól. Mint ismeretes, korábban már Josep Borell uniós külügyi főbiztos is kilátásba helyezett megszorításokat Pristina ellen, mert nem hajlandó együttműködni annak érdekében, hogy rendezzék az észak-koszovói feszült helyzetet, melyet az Unió komoly veszélyforrásnak tart a régió békéje, biztonsága, stabilitása szempontjából. Szerdán több részlet is kiderült ezeknek a szankcióknak a vonatkozásában, amikor Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és integrációs főigazgatóságának vezetője kijelentette: az EB-t meglehetősen aggasztja annak ténye, hogy Pristina nem teszi meg a szükséges lépéseket a koszovói feszült helyzet csillapítása érdekében, majd arra is figyelmeztetett, hogy a testület konkrét megszorító intézkedéseket tervez Koszovó ellen, ha rövidesen nem történnek szemmel látható pozitív változások. Az intézkedéseket, árulta el, még a héten pontosítják, az első két intézkedés a pénzügyekre vonatkozhat, felhagyna az EU a Koszovót érintő programcélok finanszírozásával, de a nyugat-balkáni fejlesztési alap sem venné figyelembe a pristinai javaslatokat. Új szerződéseket sem írnának alá, de magas szintű látogatásokat sem tartanának a koszovói tisztségviselőkkel.
Az Európai Unió Tanácsának tegnap kezdődött ülése előtt Borell ismét kitért a koszovói válságra, úgy fogalmazott, hogy ára lesz annak, ha nem történik sürgős rendezés. Mint fogalmazott, a tagállamok már egyetértettek abban, hogy gazdasági és politikai intézkedésekre is szükség van annak érdekében, hogy rendeződjön a helyzet. Hasonló kijelentést tett tegnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki felszólította a feleket arra, hogy tartózkodjanak a helyzet elmérgesedéséhez vezető minden intézkedéstől. A NATO és az EU szorosan együttműködik annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék a koszovói fejleményeket – mondta el a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen megtartott sajtótájékoztatón. Az egyetlen kiút a jó reményben induló dialógus lehet – tette hozzá Stoltenberg.
Olaf Scholz német kancellár a téma kapcsán úgy véli, minél hamarabb meg kell szervezni az új észak-koszovói helyhatósági választásokat, s létre kell hozni a szerb községek közösségét is – a helyzet stabilizálására van szükség, emelte ki.
Nyitókép: Albin Kurti (Fotó: Beta)
