Évente több mint 300-an betegednek meg akut leukémiában Szerbiában. A Leuka elnevezésű Akut Leukémia Elleni Egyesület az elmúlt három évben végzett felmérése szerint az állampolgárok 85 százalékának nincs tudomása a vérlemezkék és az őssejtek iránti szükségletekről.
A felmérésben szereplő válaszadók csupán 14 százaléka hallott a vérlemezkékről és az őssejtekről is, de nem tudták elmagyarázni, azok mire valók, csak egy százalékuk tudott ezekre a kérdésekre válaszolni, mégpedig azok, akiknek a közvetlen környezetében leukémiás beteg van – áll az egyesület közleményében.
Az akut leukémia a vérképzőrendszerből kiinduló daganatos betegség, a vérképző őssejteket érinti. A betegség következtében a csontvelőben túlzott mennyiségű éretlen sejt termelődik, amelyek halmozódnak a szervezetben és a csontvelőben is.
A leukémiának két fajtája létezik: az akut limfoblasztos leukémia, amikor a limfocitákat érinti a betegség, illetve az akut mieloid leukémia, ami az egyik legsúlyosabb rákos megbetegedés, és évente mintegy 150 személynél, különböző korosztálynál diagnosztizálják hazánkban. A leukémiás betegek száma folyamatosan nő.
Predrag Slijepčević, a Leuka egyesület elnöke az Euronewsnak elmondta, hogy a leukémia kezelése Szerbiában nem rossz, jó szakorvosai vannak az országnak, jók a feltételek a diagnózis felállításához is, ám hiányoznak a legújabb gyógyszerek. Szavai szerint a napokban érkezett meg Szerbiába is az egyik új gyógyszer, ám nagyon sok tennivaló van még e téren annak érdekében, hogy növekedjen a betegségben szenvedők túlélési esélye.
Habár évente az ország területén több mint 300 páciensnél diagnosztizálják ezt a betegséget, keveset tudnak a polgárok a gyógykezelésről, a trombociták és az őssejtek fontosságáról. Az önkéntes véradás statisztikája is kétségbeejtő, ezért a Leuka létrehozta a saját trombocita-adományozók adatbázisát, így a leukémiában szenvedő belgrádi betegek szükségleteinek 50 százalékát fedezni tudják, azzal, hogy az ország más részeire is jut ezekből a vérlemezkékből – magyarázta Slijepčević.
Kiemelte, több alkalommal szerveztek akciót, hogy népszerűsítsék az őssejtdonorok névjegyzékét Szerbiában, így a donorok számát a korábbi 7500-ról sikerült 18 ezerre növelni. Ez azonban nem elég, és ezt bizonyítja az is, hogy az őssejt-transzplantációk többsége során továbbra is a külföldi véradókra támaszkodnak. Ez pedig jelentősen növeli a gyógykezelés költségeit.
A Szerbiai Egyetemi Klinikai Központ Hematológiai Klinikájának akut leukémiával foglalkozó osztályának vezetője, Ana Vidović rámutatott, az akut mieloid leukémia diagnosztizálásában és kezelésében az orvosok csapatmunkájára van szükséges. Mint mondta, a betegség diagnosztizálásában a nemzetközi ajánlások alapján a génmutációk azonosítása is nagyon fontos. A molekuláris és genetikai jellemzők a legfontosabb prognosztikai tényezők, amelyek alapján az akut leukémiákat kategorizálják, és a betegek kezelése ezen múlik. Ám Szerbiában 30 éve nem vezettek be új gyógyszereket az akut leukémia kezelésére. Hazánkban a betegeket az Európai Leukémia Bizottság ajánlásai szerint hagyományos terápiával kezelik.
Kiemelte, a betegek legalább harmadánál azonban a jobb kezelési eredmények érdekében szükség lenne például az anti-FLT3 gátlókra, a midostaurin gyógyszer alkalmazására, illetve az intenzív terápiára alkalmatlan betegeknél hipometilációs vagy molekuláris szerek alkalmazására, ami a leukémiás sejtekben zajló sejtfolyamatokra hat. Ezek a gyógyszerek mindegyike be van jegyezve a Gyógyszerügynökségnél, de nem szerepelnek a Köztársasági Egészségügyi Biztosítási Alap (RFZO) pozitív listáján – mutatott rá, közölte a Tanjug hírügynökség.
Nyitókép: freepik.com
